Mi történt a Futrinka Egyesületben a 14. héten?

    

  

         Nagyon gyorsan repül az idő, már a harmadik órán vannak túl tárnoki okosaink a www.kutyatrening.hu jóvoltából. Szerencsére mindannyian élvezik a foglalkozásokat, s igyekeznek megfelelni, teljesíteni - eltérő szinteken természetesen, de jó látni a fejlődést, az emberekkel való kapcsolat javulását, az okosodást. Reméljük, hogy legalább pár kutyánkat segíti az itt megszerzett extra tapasztalat, tudás a gazdisodásban.

http://kutyatrening.wordpress.com/2014/04/07/mit-is-okosodnak-ok-ott-tarnokon/

           A héten jó és rossz  hírekből is bőven kijutott, a múltheti rövid szusszanás után pedig ismét több vizslát, köztük magyar és német vizslákat, idősebbeket, fiatalokat, drótost és nem drótost ia a gondozásunkba vettünk. A várólistánk azonban még így sem akar apadni, így mindenféle segítségnek, fuvaros és ideiglenes befogadóknak is nagyon örülnénk mi is és a bajban lévő vizslák is. Aki segíteni szeretne, a magyarvizslasos@gmail.com címen tud jelentkezni.

       A jó hírek közé tartozik, hogy Nyurgára, a már egy éve nálunk állomásozó fiatal vizslamix fiúra végre tényleg rámosolygott a szerencse: egy nagyon kedves család látogatta meg, és döntött úgy, hogy szeretné örökbefogadni őt, így a hét elején már át is települhetett egy új, kényelmes kutyaágyba és egy szerető családba.

         Csülök, az extramini vizslafiú is átesett az ivartalanításon és új otthonába költözött, a régi vizslás Szacsvay családba Nagyon reméljük, hogy a kis Csülök megbecsüli magát és méltó utódja lesz Báró vizslának.

       Két utazónk is volt a héten. Tótfalus Barnit, az idős gazdája halála miatt gondozásunkba került veteránt egy háromvizslás svájci család szerette meg egy csapásra, miután meglátták a fotóját a Facebook oldalunkon. Partnerszervezetünk segítségével megszerveztük az utazását és a kinti találkozót a tüneményes családdal és Barni ezen héten csatlakozhatott egy szuper bandához. 

            Stüszi, a dobozban kuka mellé kirakott, férgesen és gyengén talált vizslabébi szintén külföldre tette át a székhelyét most, hogy végre oltott és egészséges. Érte személyesen jött el gazdája, és ha már eljött, nem üres kézzel: hatalmas mennyiségű tápadományt, fekhelyeket és finomságokat is kaptak tőle Stüszi még gazdára váró sorstársai.

        

               A héten megérkezett a gondozásunkba Parázs Gerda (Pari), a középkorú magyar vizsla szuka, akitől költözés miatt váltak meg gazdái. Parázs egy erősen alulszocializált kutya, de bízunk benne, hogy egyik igazán hozzáértő tagunk kezében hamarosan problémamentessé válik a hölgy.

        
          A szolnoki gyepmesteri telepre adták le Citért, miután kiderült a fiatal vizslafiúról, hogy lövésfélő. Családi panziós elhelyezést kapott, de reméljük, hogy hamarosan opciós ideiglenes befogadóhoz költözhet.

        Helyi állatvédőkhöz fordultak Róbert ügyében is, aki egész életét egy bolt mögötti udvarban kikötve töltötte, majd két évvel ezelőtt egy betörés során megmérgezték. Róbert azóta sem állt teljes mértékben talpra ebből a szervezetét ért durva sokkból, de hihetetlen túlélni akarás élteti és bízunk benne, hogy hamarosan jobb formába kerül nálunk. 

       A rossz hírek között van Pessoa, a két autó által is elütött kan, akiért nagyon aggódunk. Két műtéten esett túl és egy harmadik, a hátsó lábát érintő operáció is vár rá, de sajnos a fájdalmai nagyon nagyok és nem biztos még semmi sem... 

         Német lányok is érkeztek a héten: Norda egy különleges arcberendezésű drótos német vizsla hölgy, akit egy rókacsapdából szedtek ki , eredeti gazdája pedig nem jelentkezett érte és a gondozásunkba került át egy másik szervezettől. Képtelenség ellenállni szexepiljének, az előharapásának, de hosszú út lesz, mire kutyát faragunk belőle, mivel egyelőre nem kompatibilis más kutyákkal, de az emberekkel nagyon kedves.

      

          Zakuszka, a 10 hónapos másik érkezőnk a maga fajtáján belül könnyebb eset, bár eddig sok nevelésben nem részesülhetett, de kedves és figyelmes. Tőle is gazdái váltak meg, de szerencsére gyepmesteri telepre kerülése előtt értesítettek minket a helyi állatvédők, így el tudtuk hozni őt.

       Valenta a hét cukisága. Ugyan csak nyomokban tartalmaz vizslát, de azonnal levett mindenkit a lábáról ez az ASKA menhelytől átvett tündér. Nagy jövőt jósolunk neki, már első nap kézről kézre adták a sétáltató látogatók a kennelsorunkon, reméljük, hogy hamarosan legalábbis ideiglenes befogadóhoz költözhet.

          A jó híreket erősíti Mángold is, Okra vizsla egykori puli társa, aki a héten ideiglenes befogadóhoz költözhetett és úgy fest, már nem is kell sehova költöznie onnan.... amin nem is csodálkozunk, mert ő is egy igazi tündérkutya.

        
        Ronald, a békési menhelyről átvett idősebb vizsla kanunk az egyik leglelkesebb segítőnk szívét rabolta el. Amíg a körülményeket úgy alakítja, hogy hosszú távra is magához tudja venni őt, máris ideiglenes befogadottként elköltözhetett Tárnokról a nagy ürgevadászunk.

          Az alap tevékenységi csoport nem a drámai változásokról híres, hiszen védenceink többsége, hogy bebizonyítsa esélytelenségét, s ezáltal a csoporttagságát igazolja, hosszú-hosszú időn át vár az igazira. Ebből fakadóan a viszonylag állandó létszám a tagság állandóságával is egyenlő. A Húsvét azonban változásokkal kecsegtet, mert Létrát egy nagyon-nagyon elkötelezett gazdijelölt látogatja, s most már jelezte: szeretné magához venni ezt a fekete kutyát.

     A német dogoknál a héten sajnos ismét orvoslátogatásról tudunk beszámolni. Hektorunk gyomra elég érzékeny, nála is küzdünk a vissza-visszatérő hasmenéssel. Alapos kivizsgálásba kezdtünk hát, vérvétel, ultrahang, bélsár vizsgálat. "Útközben" kiderült még egy húgyúti fertőzés is - ezt szintén kezeljük már antibiotikummal. Nagy volt az ijedtség, egyik nap az ideiglenes befogadók jelezték, hogy Hektor vizelete véres, azonnal indulnak az állatklinikára vizsgálatra. A babéziát kizárták, de szükséges volt egy vizelet mintavétel, hogy ezt a problémát is orvosolni tudjuk. A változó bélsár produktumok miatt jelenleg a bélflóra visszaépítés az elsődleges feladat, az étrendjére is oda kell figyelni, változtatni nem lehet rajta. Jó minőségű szenzitív tápot ehet csak, rizzsel keverve. Most várunk...várjuk, hogy az a sok gondoskodás, odafigyelés és kezelés meghozza a várt hatást, és Hektor végre teljesen rendbe jöjjön. Köszönjük Norbiéknak is, hogy ilyen lelkiismeretesen felügyelik és vigyázzák Hektorunk mindennapjait.

             A tacskó fajtamentésnél a korábbi hetek nagy érkezései után a nagy gazdisodás napjait éltük meg. Ez persze nem azt jelentette, hogy hátradőlve nézhettük, ahogy könnyes szemmel, integetve elhaladnak védenceink az új gazdikkal, hanem szerveztük, koordináltuk, egyeztettük az időpontokat, helyeket, fuvarosokat. Sokan el sem tudják képzelni talán, hogy egy-egy gazdis kutya mögött mennyi tennivaló, hány ember, mennyi egyeztetés húzódik meg.

      Gerdáért, a csongrádi gyepmesteri telepről mentett rövid szőrű tacskó (keverék) lánykáért egy korábbi, németországi örökbefogadónk jött el. A kicsi kutya a korábbi bezárt világából olyannyira kirepült, hogy azt szó szerint tette: egy repülőgép utasaként hagyta el az országot, hogy új életet kezdjen.

       Dani, a gazdája halála után a kertben hátrahagyott fekete tacskó keverék kan is elhagyta ideiglenes befogadóját, hogy megkezdje új, gazdis életét. Az ő esete ismét rávilágított arra, hogy mennyire vagyonközpontú az örökösödés, hogy mennyire el tudnak tekinteni az örökösök a hátrahagyott élőlényekkel kapcsolatos felelősségtől, hogy mennyire kiszolgáltatottá teszi az állatokat az emberi élet múlandósága, de arra is, hogy az idős emberek többsége hajlamos azt gondolni, hogy még ezer évig élhet, s rendre fiatal kutyákat vesznek magukhoz...

   

        Nem volt meglepetés Lubick, a tiszarádi gyepmesteri telepről mentett szálkás szőrű tacskó szuka gazdisodása sem, hamar kiderült, hogy befogadói és közötte tökéletes az összhang.

         Szintén gazdára talált a nagyon félős JayZ, akinek most már végleges családjában kell megpróbálnia átlépni a félelmein, megnyílni a boldog, gazdis élet előtt.

        Breki, a fekete-cser törpe kan egy vidéki családhoz került, egy magyar vizsla társa lesz. Bár az első pillanatban még nagyon meg volt szeppenve a környezetváltozás miatt, de az első beszámolók alapján rendkívül hamar feltalálta magát.

        Billus, Breki testvérkéje is gazdára talált. Nagyon sok érdeklődő volt rá, így tényleg a számára legjobbat választhattuk ki. Sajnos az érdeklődők többsége nem azt látja, hogy milyen a kutya leírása, hanem csak azt, hogy fiatal, fajtatiszta és ingyen van. Amikor kiderült az érdeklődők számára, hogy Billus már ivartalanítva költözik gazdához, számuk jelentősen megcsappant... Megdöbbentő, ugye?

      Mekk, az egygazdás, hosszú szőrű törpe tacskó kan hosszú várakozás után ezen a héten beköltözhetett végleges családjába, s bár voltak fenntartásaink, hogy milyen gyorsan sikerül megtalálnia a közös hangot az új otthona tagjaival, de meglepően gyorsan nyitott, s mostanra talán az az állítás sem igaz, hogy "egygazdás".

     
        Három másik védencünk ideiglenes befogadót váltott, ezáltal lehetőségük nyílt arra, hogy külön-külön mutathassák meg, hogy mire képesek, s hogy milyen kutyák is ők, ezáltal megkönnyítve az örökbeadásukat, s lehetővé téve számunkra, hogy a leginkább passzoló gazdát kutathassuk fel számukra. Tütyi egy korábbi örökbefogadónkhoz került. Az első nap erőfitogtatását követően Tütyi besorolódott  a falkába, szobatiszta, imádja a kényelmet, s nagyon-nagyon élvezi a napi többszöri, hosszú sétákat is. Tütyi, bár nem mai lányka, de egy aktívabb, sportosabb családban is jól érezné magát.

     Cool szintén átköltözött a fajtamentés vezetőhelyetteséhez, Mónikához, hogy az ő falkájában ismerkedjen a civilizált kutyalét alapjaival. Őt már elfogadta, de a többi emberrel nagyon bizalmatlan, nehezen nyit, így elkötelezett, türelmes gazdát keres, lehetőleg egy másik, stabil kutya mellé költözne.

       Minta úgy volt, hogy opciós ideiglenes befogadóhoz költözik, de amikor kiderült, hogy valójában nem a befogadó szeretné majd megtartani, hanem tovább adná az idős szüleinek, az opciósság megszűnt, mert Minta esetében a benti tartás, a türelem alapvetés kell, hogy legyen. Sajnos hamarosan kiderült, hogy így nem maradhat az ideiglenes befogadónál sem...

       
         A karcagi állatvédők kértek segítséget immáron másodszor egy középkorú, rövid szőrű tacskó kannal, Császármorzsának, aki renitens viselkedése miatt kellett, hogy elhagyja otthonát. Persze kutyás szemmel Császármorzsával semmi gond nincs, viszont foglalkozni kell vele, mert egyáltalán nem kíván kerti díszként éldegélni. Ideiglenes befogadóhoz került, ahol kiderült, hogy szobatiszta, a lakásban szépen viselkedik, s élvezi a sétákat is. Benti tartással fogadható örökbe ő is, mint minden védencünk.

           A székesfehérvári ASKA telepéről kaptunk hírt egy kiszámíthatatlan és barátságtalan szálkás szőrű tacskó kanról, akihez senkinek nem sikerült közel kerülnie. A fajtamentés természetesen nem csak a csilli-villi, problémamentes egyedekről szól, így esélyt adtunk számára is. Szerencsére már az első találkozás is sokkal jobban sikerült, mint számítottunk rá, Mérgest egy kis ismerkedést követően meg lehetett simogatni, s pórázra rakva a szállítódobozba is ügyesen beszállt. Hosszú út áll még előtte, de az első lépéseket nagyon ügyesen tette meg.