A hétvégén az érdi Azúr
kutyaiskolába hívták meg Egyesületünket egy családi kutyasimogató napra, melyre
nem mondhattunk nemet. Találkoztunk korábban örökbefogadott kutyáink
gazdijaival, ideiglenes befogadókkal és kedves érdeklődőkkel is. Az Egyesületet
Dixy Dee, a német dog hölgyemény képviselte, és meg kell említenünk, hogy
nagyon ügyesen, türelmesen állta a sarat több órán át. És persze begyűjtött egy
halom simogatást, és jutifalatot is.
Köszönjük, hogy ott lehettünk!
A vizsla fajtamentés csoportunknál a hét
egyenlege alapvetően pozitív hiszen három kutyánk is gazdára talált, de sajnos
egy vizslánk újra vissza került a gondozásunkba.
Hiába a próbálunk örökbeadás esetén
mindenre figyelni, a leendő gazdik részéről is fontos lenne, hogy tudják mit
vállalnak és ennek tudatában írják alá az örökbefogadási szerződést.
Mert egy ilyen egy-két hét utáni
visszaadás esetében az a tapasztalat, hogy mindig a kutya lelke sérül és utána
sokkal nehezebb neki újra beilleszkedni.
Jolánta, a 3 év körüli drótos vizsla
lány aki korábban lesoványodva Jánkmajtison kóborolt végre révbe ért. Egyik
egyesületi tagunknál lakott ideiglenesen, de két hét után teljesen levette
a lábáról és ezután már nem volt kérdés,
hogy Jolán gazdára lelt és már nem kell sehova sem költöznie.
Kelének a 4 hónapos magyar vizsla
keveréknek hasonló a története Jolánhoz. Ideiglenes befogadói elutaztak
nyaralni és addig egyik egyesületi tagunk vigyázott rá és innen ismerős a
történet.
A kis ördög 1 nap alatt belopta magát a
család szívébe és meghozták a döntést, hogy szeretnék Kelét új családtagnak.
Lizza, aki korábban egy családi ház
kertjében lakott és feltehetően szaporításra használták és csak egy kitartó
szomszédnak köszönhetően került a gondozásunkba, a héten látogatókat fogadott
és
annyira jól sikerült a találkozás, hogy
szeptember közepén már költözhet is az új gazdáihoz.
Uborka pedig alig két hete töltött a
gondozásunkba és gyorsan új családhoz tudott költözni, de sajnos a héten
visszakerült a gondozásunkba. Kiderült, hogy az örökbefogadó pár még nem áll
készen
egy vizsla örökbefogadására. Így Ubi
visszakerült a családi panzióba, ahol próbálja megérteni, hogy mi történik
vele.
E heti új érkezőnk Deby a törött lábú német vizsla
lány, aki egy autóbaleset után Fehérvárról került a gondozásunkba. Sikeres túl
van már a műtéten és jelenleg ideiglenes befogadónál próbál 3 hétig teljes
nyugalomban gyógyulni, amit lássunk be egy fiatal
német vizsla esetében nem is olyan könnyű feladat.
A héten Darka karantén ideje lejárt így áttette
székhelyét egy családi panzióban, ahol most már teljesen felszabadultan játszik
és ismerkedik a többiekkel.
Szikra, pedig a héten hatalmasat fejlődött. Ő eddig
ideiglenes befogadóknál lakott, akik lelkiismeretesen tréningezték ezt az
antiszociális vizsla fiút és már érezhető volt a javulás, de más kutyákkal még
mindig
csak szájkosárral tudott játszani. De a héten az
ideiglenes gazdik elutaztak nyaralni, így addig Szikra egy családi panzióba
költözött,ahol folytatta a tréningeket és a hét végére a korábban más kutyákkal
agresszív
kutya a hét végére már szájkosár nélkül, de
felügyelettel játszhatott a többi kutyával.
Esélytelen keverékeket mentő
csoportunktól a héten kettő kutya is kirepült, persze, amikor ezt a beszámolót
írjuk, tudjuk, hogy az egyikük tévedés volt, mert azóta már újra nálunk van, de
akkor még örültünk, hogy jó döntést hoztunk. Párnáról van szó, aki hosszú
hányódás után, egy nem sikeres ivartalanítást követően végre úgy tűnt, boldog,
családi környezetben élhet tovább.
Boggy, a kis fekete "mitugrász" volt az, aki
viszont tényleg gazdára lelt, igaz, hogy neki ehhez országhatárt kellett
lépnie, mert Ausztriában él mostantól.
Harapós gordon szetterünk, Beni G. megcsináltatta a szívféreg
tesztjét, s mivel negatív lett, így áteshetett az ivartalanításon, hogy semmi
ne akadályozza abban, hogy innentől a szocializációja terén érjen el sikereket.
Nagyon ráfér, mert eddig nem sok törődésben volt része, így elég magának való,
a kommunikációja is erős kívánnivalót hagy maga után.
Hosszú hetekkel ezelőtt egyeztettük az egyik német
partnerünkkel, hogy Elicet magához veszi, hiszen annyira megérdemelte volna ez
a kutyalány a szerető, biztonságos családi környezetet. Amikor a döntés
megszületett, Elic nem jött ki jól egy kutyával sem, félős volt, s kapkodott
is. A kennelsori rehabilitációs program eredményeként Elic mostanra egy
tökéletes, mindenkivel kedves, ragaszkodó és barátságos kutyalány lett, így
neki valójában nincs szüksége speciális gondozásra... Így történt, hogy ő újra
szabad, gazdit keres, de ha minden jól alakul, akkor helyette Egres lesz az,
aki nem a kennelsoron tölti majd életének utolsó időszakát, hanem családi
környezetben.
A tacskó fajtamentés a héten a háttérmunkákra koncentrált,
sajnos az sem kevés, illetve hozzá kell mindig számolni azokat az állatorvosi
köröket, ami nem tart közérdeklődésre számot, mint az oltások, az enyhébb
fertőzések, a vérvételek bonyolítása, a gyógyszerek beszerzése, az ideiglenes
befogadókkal való kapcsolattartás, a meglévő kutyák fotózásának, hirdetéseinek
szervezése, szóval nagyon sok dolog, de ezt talán magyarázni sem szükséges. Nem
csak érkezések és gazdisodások vannak, közöttük is számtalan dolog történik,
mint ahogy előttük és utánuk is van tennivalónk.
Gazdira talált a félénk fekete-cser törpe tacskó lányka,
Janke. A félénksége ugyan még nem oldódott fel, de szerencsére az új gazdi
nagyon türelmes.
A kennelsorról elköltözött Tükör, a miskolci gyepmesteri
telepről altatás elől mentett szálkás szőrű tacskó keverék kan, opciós
ideiglenes befogadóhoz került, ahol ha minden jól alakul, s a család is bírja a
kutyázással járó többlet terheket. Mi mindenesetre nagyon drukkolunk, mert
Tükör - ha a szökősségét nem számítjuk, egy végtelenül jó kutya.
Zina végre megtalálta szerető családját. Zina története a
kezdetben remekül alakult, akik segítettek őt elhozni a volt tulajdonostól
annyira megszerették, hogy rövid időn belül örökbefogadták. Teltek-múltak a
hónapok, aztán sajnos problémák voltak Zina és a szuka dog társa között, amit
az akkori gazdik sajnos nem tudtak megoldani. Zina visszakerült Tárnokra.
Nagyon megviselte őt az újabb változás, napokig nagyon szomorú volt. Ismét
eltelt pár hét, érdeklődő ismét volt rá, aki el is jött hozzá látogatóba. A
találkozás remekül sikerült, kölcsönös volt a szimpátia, aztán az érdeklődő
mégsem tudta vállalni Zinát. Ismét eltelt pár hét...és akkor érkezett egy
reményteli érdeklődő levél Zinusra. Egyeztetések után, személyes találkozás
után úgy tűnt, hogy most már tényleg az igazinak kellett eljönnie Zináért...és
így is volt!
Hosszú útra indultunk hát hétvégén, és boldogan jelenthetjük
ki, hogy Zina álomgazdira talált végre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése