Végre ez a nap is eljött! Elmondhatjuk, hogy Bagoly, a nagyon messziről indult, de nagyon nagy utat megtett vizsla keverék kanunk szerető otthonra talált. Bár a tagok, önkéntesek, tárnoki kennelsorunkra kijárók már mind tudták, hogy micsoda kincset rejtegetünk, de valahogy csak nem akart rátalálni a szerencse. Az egykoron egy ketrecben raboskodó, a világ dolgairól mit sem tudó, morgós-bizalmatlan óriás mostanra egy alapfokon képzett, tökéletesen megbízható társkutya lett. Bagoly ezen a héten Németországba költözött, s az első beszámolók alapján egyáltalán nem volt túlzó a leírása: tökéletes kutya.
Nem csak Bagoly volt, aki ezen a héten összecsomagolhatott, s elhagyhatta a gondozásunkat, hogy Németországban kezdjen új életet. (Kutyáink szállítását hivatalosan ellenőrzött autóval, az európai uniós előírásoknak megfelelő TRACES dokumentációval biztosítjuk.)
A múltkori fuvarról hirtelen jött betegsége miatt lemaradt Dupla baba most végre nem csak tervezte az utazást, hanem be is szállt a kocsiba, hogy egy másik országban cseperedjen fel. Szomorú ilyenkor arra gondolni, hogy ebből a keverék alomból a felelőtlen gazda miatt nem mindenki érheti meg a boldog felnőttkort...
Friscot a körülötte kialakult feszültség miatt bátran nevezhettük volna akár Feszkónak is, de a leadás körülményeiről ő igazán nem tehetett. Az elmúlt időszakot egy kutyapanzióban töltötte, ahol összeszedte magát fizikailag is, illetve rengeteg dolgot tanult az együttélés szabályairól, most pedig megismerkedhet egy új világgal, egy új nyelvvel, egy teljesen új, biztonságos élettel.
Szintén maga mögött hagyta ideiglenes befogadóját az égedelem rossz siheder szuka, Zsenge, aki egy korábbi kétszeres örökbefogadónknál, Lucánál nyert átmeneti elhelyezést. Nem gondoljuk, hogy ne hagyott volna szép emlékeket maga mögött, de valószínűleg a két drótos kan nem bánja, ha egy kicsit csend lesz végre az otthonukban.
Rolla, a tündéri magyar vizsla kan valami miatt hosszabb időre beragadt, bár az okát nem értjük: nem volt sem a viselkedésében, sem a megjelenésében olyan, amely ezt kellett, hogy okozza, mégis így történt. Most azonban az ő ideje is elérkezett, s hosszú családi panziózás után búcsút inthetett nekünk. Mi nem bánjuk, de szerintünk ő sem!
Suba miatt sokan és sokat aggódtak, aggódtunk. A csontsoványan érkezett kutyáról hamar kiderült, hogy sajnos gerinc eredetű mozgászavara is volt, aztán gyulladás lépett fel nála, így az állatorvosi vizitek szinte mindennaposnak számítottak. Ideiglenes befogadójának nem lehetünk elég hálásak, hogy mindent végigcsináltak vele. Mostanra Suba tünetmentesen, egy hosszú és egészséges élet reményében hagyhatta őket el.
Szintén útra kelhetett NAida, a talált német
vizsla szuka is, akit annak idején csak úgy elcseréltek valakivel, aki
elvesztése után nem kereste az idősebb vizslahölgyet.
..és elutazott Mirabell védencünk is.
Látszólag a sok utazóval rengeteg helyünk szabadult fel, de ez a valóságban sajnos nincs így, hiszen az elmúlt időszakban is sok vizsla érkezett hozzánk, a kennelsorunk, ideiglenes befogadóink mind-mind megteltek, négy egyéb, külső panziós helyen igyekszünk a védenceink elhelyezését biztosítani, illetve szinte mindig vannak valamelyik állatkórházban is kutyáink. Ez hatalmas anyagi terhet ró ránk, de még a véges lehetőségeink mellett is igyekszünk megfelelően helytállni. Természetesen ezek a sorok nem azt hivatottak alátámasztani vagy magyarázni, hogy miért nem érkezett új vizsla védenc... Merthogy érkezett, nem is egy!
Puttót, a szép küllemű magyar vizsla kant "gazdától", egészen pontosan gazdája halála miatt vettük gondozásunkba. Számára bentlakásos panziós elhelyezést kellett biztosítanunk, hiszen korábban is benti kutya volt.
Maklár Mylot szintén a családja adta le nálunk, költözés miatt. A lelkileg összetört kutyának nagyon nehéz volt a kennelsor életébe beilleszkednie, de amint megértette, hogy nem akarjuk bántani, szépen nyitni kezdett. Az már most biztosan elmondható, hogy korábban, amikor magukhoz hívták, érhették fájdalmak, ütések, mert a behívás az a pont, amikor a korábbi életéből fakadó félelmei a leginkább feltörnek, de nagyon igyekszik átlépni ezeket. Egy kedves, ragaszkodó, alapfokon képzett kutya, aki már csak egy türelmes, békés családra vágyik.
Dorokát, a tíz hónapos magyar vizsla szukát szintén a gazdája adta át a gondozásunkba, mivel a fiatal, nagy mozgásigényű kutya túl soknak bizonyult a család már meglévő, idősebb kutyája mellé. Doroka sajnos tüzel, így az elhelyezése extra körültekintést igényelt. Szerencsénkre németországi partnerünk vezetője az elmúlt hetekben Magyarországra költözött, s a saját kutyái mellett vállalta Doroka átmeneti elhelyezését is.
Az ember nem is gondolná, hogy milyen veszélyes dolog kimerészkedni az erdőbe gombát gyűjteni... Pedig könnyen ilyesmibe botolhatunk, ha nem vigyázunk... Egy család erdei kirándulása vált logisztikai programmá, mivel három tündéri magyar vizsla keverék kölyköt sodort utukba az erdő. A babák ideiglenes befogadókhoz kerültek. Tapló német dogok és tacskók, valamint macskák mellett szocializálódik, Laska egy vizslás-terrieres csapatba került, míg Fafül két nyugodt drótszőrű magyar vizsla mellett kezd neki az életről való ismeretszerzésnek.
Tapló
Laska
Fafül
A gondozásunkban lévő német vizslák és keverékei miatt lassan már önálló német vizsla fajtamentő csoportunk is lehetne, de valahogy mindig megtalálnak az ő segítségkéréseik is. Parkettet, a fiatal német vizsla szukát Tiszavalknál találták, az út szélén kóborolt. Egyelőre az eredeti gazdáját keresi ez a sokat megélt, megfáradt kutya.
Természetesen ivartalanítási műtéteket is szervezetünk a hétre. A Facebookot bejárt, csont sovány drótszőrű magyar vizsla, Jónás mostanra összeszedte magát annyira, hogy áteshessen a beavatkozáson, aztán átmeneti befogadóhelyén lábadozhasson.
A székesfehérvári dog gardenes különítmény lány tagjai sem kerülhették el a műtétet. Neela lassan gazdisodik, így a költözés előtt be kellett ütemezni az operációt. Szerencsére nem viselte meg nagyon a dolog, ugyanolyan hebrencs, mint előtte.
Tejkaramella ugyan még nem tervezi a gazdisodást, de hogy ne kapjon kedvet egy esetleges tüzeléshez sem, így számára is megszerveztük az állatorvosi látogatást. Vele is minden rendben van, továbbra is várja, hogy valaki beleszeressen.
Lufi néni ivartalanítása igényelte a legtöbb utánajárást, hiszen az idős hölgynél a kora mellett a rendszeres álvemhességei is problémát jelentettek. A vérvétel mellett szívultrahang specialistánál is járt, aki az altatás kockázatát minimálisnak találta, s engedélyezte a beavatkozást, így Lufi néni is ivartalanítódhatott. Vele is minden jól alakult, most már lábadozással tölti mindennapjait.
A tacskó fajtamentést a héten az ivartalanítások szervezése kötötte le. Az ember el sem képzelné, hogy mennyi mindennek kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a műtétek biztonságosan megtörténhessenek, illetve a kutyáik oda- és visszajussanak, az esetlegesen közbejövő változások pedig rugalmasan kezelhetőek lehessenek.
Géda, a törpe tündér ivartalanítását követően az örökbefogadási papírok aláírására is sor kerülhetett. Szerencsére nem volt túl sokáig nálunk a kicsilány, nagy öröm, hogy hamar gazdára lelt.
Az ASKA menhelyéről átvett testvérpár, Szipi és Bazsa is erre a hétre iratkoztak fel a műtétre, mind a kettőjüknél komplikációmentes volt az operáció. Szerencséjükre mind a ketten ideiglenes befogadónál lábadozhattak a műtét után, illetve ha jól alakulnak a dolgok, hamarosan már a végleges otthonukat is lesz szerencséjük megismerni.
Fanyarka is kért egy időpontot az állatorvostól, így negyedik ivartalanítódó szukaként regisztrálta magát a tacskó fajtamentésnél. Az operáció rendben megtörtént, a lábadozás szintén ideiglenes befogadónál történik.
Léla, a hosszú szőrű törpe tacskó szuka lassan abba az időszakba jutott volna, amikor a tüzelés lehetősége is megcsillanhatott volna, így nem halogathattuk a műtéti beavatkozást. Vele is minden rendben volt, s bár a műtét után nem értette, hogy mi történt vele, de nem vett vissza játékos lendületéből a hasán lévő varratsor sem.
Tupi néni a tárnoki kennelsorról ideiglenes befogadóhoz költözhetett, ami a fázós öreg hölgynek nagyon nagy előrelépést jelentett, hiszen a hideg éjszakák már megviselték a szervezetét. Persze lendületéből így sem veszített semmit, ugyanolyan agilis, játékos, labdabolond kutya, csak most már élvezheti a meleg otthon kényelmét is.
A héten egy horrorisztikusan sovány rövid szőrű tacskó szuka érkezett a gondozásunkba, Anni. A gazdája magára hagyta egy eladásra váró háznál úgy, hogy az ellátásáról sem gondoskodott, így a kutya szép lassan felemésztette a saját szervezetét. A házat megnéző egyik érdeklődő szólt nekünk, hogy segítsünk a kutyán. Anni megérkezett, s tényleg minden eddigit alulmúlt az állapota: az összes bordáját meg lehetett számolni, az arca inkább egy koponyára rászáradt bőrdarabnak tűnt, mintsem a tacskók vidám, kifejező pofijának. Ideiglenes befogadói mindent megtesznek, hogy szépen összeszedje magát.
Az Alap Tevékenységi Csoport eseménydús hetei után, ahol bőven volt részünk meglepetésekben, csodákban, viszonylag eseménytelen héten vagyunk túl. Ez persze nem jelentette azt, hogy pld. Mimóza megkímélt volna minket a mostanra szokásos fülgondjainak orvoslásán vagy Zokni demodex elleni kezelését ne kellett volna megszerveznünk, de ha ezekről a dolgokról is beszámolnánk, a Háború és Békével vetekedne a heti beszámolónk, ezt pedig nem szeretnénk.
Egy cicavédencünk hagyott el minket, Tikka, a fél év körüli cicalány miután átesett az ivartalanításon Németországba költözött egy korábbi tacskó örökbefogadónk családjába.
Ne felejtsétek, hogy továbbra is tart a karácsonyi jótékonysági árverésünk, ahol kézműves termékekre licitálhattok. A bevételen a négy tevékenységi csoport egyenlő arányban osztozik, így minden forint védenceink ellátására, mentési munkánkra fordítódhat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése