Szomorú hét van mögöttünk... A kutyamentés ilyen, tudjuk mindannyian: egyszer fenn, egyszer lenn. Bármikor bármi megtörténhet, hiszen nem köveket gyűjtünk, hanem élő állatokat gondozunk, akik megbetegedhetnek, akik meghalhatnak... Tudjuk, de valahogy mégsem lehet ezekre az esetekre felkészülni, mégsem lehet megszokni, hogy néha nem sikerül.
Mokkus, a nyelvnélküli kutya a kisvárdai menhelyről került hozzánk. Nagyon szerették őt az ottaniak, s nagyon nehezen engedtél el. Mi pedig jót, igazán jót akartunk számára biztosítani. Élvezte a napi sétákat, a füvet, a figyelmet, a mozgást, hogy külön helye van, hogy nem kell láncon lennie. Szerettük volna, ha minden rossz dolgon átesik az elején, így az ivartalanításon is, hogy még a nagy melegek előtt átessen a tíz napos tölcséres időszakon. Sajnos Mokkus szíve a műtét során megállt, s nem sikerült őt visszahozni... Szeretnénk tudni, hogy mi történt, de már nem tudjuk meg nem történtté tenni a dolgot, Mokkus elment...
Az alap tevékenységi csoport védencei közül Dása, az öreg beagle keverék néni is beteg lett: a péntek éjszakát végighányta, így a szombati napot állatorvosnál töltötte, mert annyira legyengült, hogy lábra sem tudott állni. Infúziót kap, illetve minden fontos vizsgálatot elvégeztettünk, az ultrahang szerencsére negatív, a véreredményre viszont még várnunk kell. Reméljük, hogy Dása hamar újra erőre kap.
Bubamara viszont a héten elhagyhatta a kórházat, s nagy-nagy szerencséjére nem a kennelsorra kellett visszaköltöznie, hanem ideiglenes befogadóhoz került. Természetesen továbbra is keressük ennek a tíz éven túli, oltott, chipezett, ivartalanított, kissé válogatós idős hölgynek a szerető otthont. Szobatiszta, lakásban szépen viselkedik, így nyugodt életet élő első kutyások számára is ajánlható.
Sajnos kettő védencünknek sürgősen új befogadót kell keresnünk, így kérünk mindenkit, hogyha tudna segíteni, jelentkezzen. A tartásukért szükség esetén fizetünk is, a legálisan biztosított hozzájárulás mértéke átlagosan 700-800 Ft / napra jön ki, illetve a kutyák élelmezéséhez a tápot biztosítjuk. Ha valaki tudna segíteni, az info@futrinkautca.hu e-mail címre írjon!
Tütüt az Illatos útról mentettük, s sajnos eddig senki nem szeretett bele ebbe a fiatal-felnőtt, bohókás megjelenésű kutyába, aki viszont súlyos hátrányokkal indult, mivel bekerülése előtt hajléktalanokhoz tartozott. Ebből fakadóan az idegenekkel bizalmatlan, hosszabb időt vesz igénybe, míg valakit elfogad, illetve a területét is őrzi, oda ismeretlen nem megy be. Más kutyákkal jól kijön, szobatiszta, a lakásban szépen viselkedik. Pórázon profin sétál, a nagyváros zaja sem ismeretlen számára. Aktívabb családot keresünk számára, mert Tütü imád mozogni.
A másik kutya Roni, az idős cocker spániel, akit örökbefogadója ad vissza a gondozásunkba, mert külföldre költözik, s Ronit oda nem viheti magával. Roni egy tíz éven túli, nyugodt kutya, aki a lakásban szépen viselkedik, de nem szeret egyedül maradni, így olyan befogadót keres, aki vagy sokat van otthon vagy tudja őt magával vinni a munkahelyére is. Roni aktív, szépen sétál, a város zajához is hozzászokott.
Mind a két kutya elhelyezése sürgős, így ha bárki tud segíteni, jelentkezzen!
A tacskó fajtamentő csoport is fekete hetet zárt. Az egyhetesen a gondozásunkba került száklás szőrű tacskó babákból ketten elmentek, így Barát és Bók már nincsenek velünk. Barát esetében a gondok hasmenéssel kezdődtek, de az első jelre orvoshoz került. Sajnos nem tudtuk megmenteni őt. Bók tünetmentes volt, gyakorlatilag ő egy jókedvű, élénk pocokból lett néhány óra alatt egy alig pihegő kiskutya, aki feldolgozhatatlan sebességgel követte testvérét, Barátot az életen túli világba... A harmadik testvér, Bérc egyelőre jól van, mint ahogy a család másik részét alkotó Medve-lányok egészsége is rendben... Nem tudjuk, hogy mi történt, de azt igen: a kölyökkutyák nagyon törékenyek, percek alatt megvan a baj...
Magnuszt még kölyökként fogadták örökbe, de ismét csalódnunk kellett, mert az örökbefogadáskor jónak tűnő családnak sikerült magát alulmúlnia... Az igazolás-kérés ellenére a kutya ivartalanításáról nem gondoskodtak, mint ahogy valójában a kutya sem volt annyira fontos... Mostanra eljutottak oda, hogy inkább nem is szeretnék megtartani őt. Szomorú, de tény: az emberek többsége nem alkalmas a kutyatartásra, s még a szigorú ellenőrzések ellenére is be-becsúszik egy-egy ilyen család. Mindenesetre Magnusz hamarosan visszaérkezik, s reméljük, hogy hamar megtaláljuk számára a tökéletes és egyben végleges otthont is. (Természetesen az ivartalanítása nem marad el, illetve ha van hiányzó oltása, azt is pótoljuk.)
Szivart, a tacskó keverék kant egy Budapest közeli településen találták. A kutya lakáshoz szokott, emberközpontú, barátságos. Talán kitették, de talán csak elcsatangolt, ezt nem tisztünk eldönteni. Mindenesetre a kutyában nem volt egyedi azonosító, ami önmagában kizárná, hogy az eredeti gazda igazolni tudja, hogy valóban hozzá tartozik ez a kutya, de megadjuk számára az esélyt, hogy oltási könyvvel, illetve a kutya fotójával két hétig jelentkezhet. Ezt követően Szivar örökbefogadhatóvá válik.
A hajdúböszörményi menhelyről érkezett hozzánk Bajusz, a fiatal-felnőtt szálkás szőrű tacskó keverék kan, akit már régóta hirdettünk, de sajnos - valószínűleg a távolság miatt - nem tudta a menhely gazdához adni. Most nálunk kap esélyt arra, hogy valaki beleszeressen. Egyelőre tárnoki kennelsorunkon látogatható, de ideiglenes befogadót is keres.
Többször tapasztaltuk már, hogy a gazdi halála sok kutyát hoz kilátástalan helyzetbe, mert valami miatt az örökösöknek az örökhagyó után maradt jószág terhessé válik, sem befogadni (leírhatatlan sok magyarázatot adva erre), sem gondoskodni róla nem akarnak, nem tudnak. Nem tisztünk pálcát törni az örökösök felett, de ha egyszer valóban alkalmazni kezdenénk az örökség elemeinek elválaszthatatlanságát, meglepődnének a leszármazottak, rokonok: ha a kutyáról élete végéig nem tud valaki felelős gazdaként gondoskodni, akkor a házat sem kell eladnia, az ingóságokat sem kell pénzzé fordítania...
Mindenesetre a héten kettő kutya is érkezett, akik esetében a gazda halála volt az ok, amiért segítséget kértek számukra. Rose egy fiatal-felnőtt szálkás szőrű tacskó szuka, aki jelenleg ideiglenes befogadónál került elhelyezésre, de az oltási programjának befejezése, illetve ivartalanítása után örökbefogadható.
A másik ilyen gazdikeresőnk Kamion, a fiatal-felnőtt rövid szőrű törpe tacskó kan, akinek szintén sikerült rövid határidőn belül ideiglenes befogadót találni, de számára sem az a cél, hogy beragadjon a gondozásunkban, hanem hogy végleges, a kutya élete végéig tartó gazdát találjunk.
A hétre kettő ivartalanítást terveztünk. Orsó, az Illatos útról tulajdonjog-fenntartással átvett, vak szálkás szőrű tacskó kan "foglaltsági" ideje lejárt, az eredeti gazdája pedig nem jelentkezett, így annak érdekében, hogy felkészülhessen a gazdisodásra, ő volt az egyik, akit ivartalaníttattunk. Jövő héten szemészetre is ellátogat, hogy megtudjuk, mi okozza a vakságát, de közben természetesen várja azt a türelmes, szerető gazdit, aki egy "ilyen" kutyát is örömmel fogadna be családjába.
A kisvárdai "áltacskó" Rebus is megoperálódott. Szerencsére nála nem volt komplikáció, s a maga kis mindenért hálás, aktív módján meg is kezdte a lábadozását Vilike kenneltársaként Tárnokon. Reméljük, hogy nem sokáig kell várnia, mert egy igazán ígéretes jelöltje is akadt...
A héten három kutyánk lett gazdis. A sort Börze, a fekete-cser, rövid szőrű tacskó kan kezdte, aki múlt heti ivartalanítását követően ezen a héten örökbefogadási papírral ünnepelt. Ideiglenes befogadói pedig egyből újrakutyásodtak, mert így helyet tudtak biztosítani Kamion számára. Köszönjük!
Csók, a válás miatt hátrahagyott tacskó keverék szuka egy idősebb hölgy társasága lett, s az első beszámolók szerint minden a legnagyobb rendben: Csók élvezi az extra figyelmet, a hosszú, városligeti sétákat, s a város zajától is kevésbé retten meg, mint amennyire számítottunk rá.
Bella, a fiatal-felnőtt szálkás szőrű tacskó szuka az egyik német partnerszervezetünkön, a Hands 4 Paws-on keresztül Németországban találta meg új helyét. A külföldi fuvarhoz kapcsolódóan szeretnénk megjegyezni, hogy Egyesületünket nem érinti hátrányosan a németországi szigorítás a beviteli szabályokat illetően, mivel már jelenleg is TRACES engedély birtokában indulnak útnak védenceink a legnagyobb körültekintés és biztonság mellett.
A tacskó fajtamentésnél Császármorzsa az, akinek sürgősen befogadót kell találnunk, persze nagyon örülnénk egy végleges gazdának is. Neki a héten el kellett jönnie a befogadóitól, s sajnos csak panziós elhelyezést találtunk számára, amit viszont nem fogunk tudni sokáig finanszírozni. Császármorzsa egy középkorú, barátságos tacskó kan, aki más kutyákkal jól kijön, viszont nagyon erős a szökési hajlandósága, így kertes házba csak atombiztos kerítés léte esetén fogadható örökbe. Egyedül maradni nem szeret, így vagy sokat otthon tartózkodó gazda mellé vagy olyan helyre adnánk örökbe, ahol a gazdinak van lehetősége magával vinni őt a munkahelyére is.
A hét a magyar vizsla fajtamentők háza táján állatorvosi körökkel és fuvarokkal telire sikerült, máskor sem, de ezen a héten biztosan nem unatkoztunk és nem igazán volt olyan nap, amin nem drukkoltunk vagy aggódtunk volna. Szerencsére, minden remekül alakult.
A hétre Linda, a szetter-beütésű "hosszúszőrű vizslánk" és Mángold, a puli mix vizslatárs estek túl az ivartalanításon, mindketten remekül vették az akadályt, Mángoldnál pedig ez egyben az ideiglenes befogadói papírok véglegesre váltásának idejét is jelenti. Mángold szuper gazdára talált egy régebbi fekete vizsla védencünk, Bleki egykori ideiglenes befogadójánál, pontosan olyanra, amilyet érdemel ez az álomkutya.
Bambita, az idős vizslaszuka védencünk sok aggodalomra adott okot a héten: egy komoly fülműtéten esett át, amely jól sikerült, de sajnos hosszú kórházi lábadozást igényel. A kórházi dolgozók szívébe azonnal belopta magát, de azért nagyon várjuk, hogy ideiglenes befogadóihoz visszaköltözhessen a kritikus időszak elteltével.
A hetet rengeteg gazdisodás és sok új érkező is jellemezte. Egy szervezett fuvar keretében végre gazdához költözhetett Zakuszka a német vizsla, Zsim, Zsül egykori társa, Déna, a fiatal vizslalány, Ramóna, az ördögfajzat leányzó, aki egy sikertelen gazdisodási kísérlet után hosszan várt a lehetőségre és Sz. Raffi, az idős vizslaszuka, Sz. Zsálya mamája. Rajtuk kívül még Fidu, a szélvész indult útjára új gazdáival.
tthoni gazdisodónk a héten Valenta, az álommix, a legörömtelibb hír pedig, hogy Filfil, a német vizsla keverék óriásunk úgy tűnik, végre megemberelte magát és a sok foglalkozásnak hála kezd összeszokni befogadói kutyájával, így maradhat véglegesen náluk.
A héten megérkezett hozzánk Mörzsi, akitől morgás miatt váltak meg. Szerencsére, nálunk úriemberként viselkedik eddig.
Wince, az idősebb vizsla kan a kecskeméti menhelyről költözött át hozzánk, ő szerencsére csak rövid ideig lesz velünk, gazdajelöltes.
Pörkölt, Bajusz tacskó mix-szel együtt a Hajdúböszörményi Pacsi menhelyről érkezett hozzánk.
Rusty bácsi, a csont és bőr, oltatlan, 15 éves magyar vizsla gazdától érkezett hozzánk a szomszédok közbenjárásával. Nagyon aggódtunk, hogyan fogja viselni a változást, hiszen számtalanszor láttuk már, hogy hiába hajolunk mi le, hiába teszünk meg mindent azért, akit valaki más, aki felelősséggel tartozott volna érte, az eldobottság érzését már sosem tudjuk elfeledtetni... Ezúttal szerencsére Rusty bácsi remekül viselte a változást és hatalmas életkedvvel vetette bele magát az új társaságba, a kanapés életbe. Bízunk benne, hogy rajtunk kívül is elrabolja valaki szívét hamarosan.
A múltheti érkezőink közül Fraknó volt olyan szerencsés, hogy rutinos, odaadó ideiglenes családba költözhetett, amiért nagyon hálásak vagyunk! Fraknónak bizony sok mindent el kell még sajátítania a civilizált kutyalétből, így ez hatalmas előrelépés neki.
Május utolsó vasárnapján ismét csatlakoztunk a Vizsla Túrához, amely ezúttal Szokolyán, Királyréten került megrendezésre. Festői környezetben kirándulhattunk, kétféle táv közül lehetett választani: 5 ill. 12 km. Bár gyönyörű napos időben indultunk, a túra közepén a felhőszakadás utolért minket, a mi csoportunk azonban szerencsére éppen ekkor ért fel az egyik kis hegyi büfébe, így tető alatt vészelhettük át a záport, majd az eső elálltával ismét szép időben folytathattuk utunkat. Magyar Vizsla Fajtamentő csoportunk 35.000 Ft pénzadományt, valamint konzerveket, szemeteszsákokat és takarókat is kapott, ezúton is köszönünk minden támogatást! Találkozunk a következő Vizsla Túrán 06.29.-én, a pátkai víztározónál!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése