Mi történt a Futrinka Egyesületnél 2015. 1. hetében?

Elmúlt egy év, de nem volt átmenet: máris itt az újabb. 2015-ben sem fogunk hátradőlve unatkozni, sőt: ahogy a dolgok mostani állását szemléljük, ez az év még több kihívással állít minket szembe, ezek közül az egyik biztosan az lesz, hogy hogyan tudjuk gazdához adni a szívférgesként diagnosztizált kutyáinkat. Mindenesetre aki szeretne segíteni, s hozzájárulni állatvédő tevékenységünkhöz, most legalább 2.000 Ft elutalásával egy futrinkás határidőnaplóra jogosult. A támogatói ajándékunk A5-ös méretű és igényes. Ha utaltál, s szeretnél egy ilyet, írj az info@futrinkautca.hu e-mail címre.

Az Illatos útról kettő tacskó keverék kan került a gondozásunkba, mintegy év végi mentési lezárásként. Kesudió egy tündéri, barátságos, mindenkivel kedves, megfelelni akaró mini-jegesmedve, őt bárki mellé nyugodt szívvel ajánljuk, illetve ideiglenes befogadót is keres, mert most a kennelsor lakója.

Kapribogyó már nehezebb eset, ő teljesen instabil egyelőre. Öreg néni szeretett kutyájaként került a telepre, onnan pedig hozzánk, de a hirtelen mozdulatokra, veszélyként detektált dolgokra kitámad, így akár az embert is megharaphatja, emiatt idős emberek vagy gyerekek mellé nem örökbefogadható, csak elkötelezett és nagyon rutinos gazdi jöhet esetében szóba. Tekintettel arra, hogy korábban lakásban élt, szeretne mielőbb legalább egy ideiglenes befogadót magának. Őt sajnos örökbeadni is nehezebb lesz.

Petúrt Sóskút mellett találták, de több, mint két hét alatt nem került elő az eredeti gazdája, így a gondozásunkba került. Szerencsére rutinos ideiglenes befogadóhoz, mert amellett, hogy mindenre képes felmászni, valami lehet a gerincével: a farka ernyedten lóg, a széklet- és vizeletürítése pedig nem tökéletesen akaratlagos. A kivizsgálásra megkezdődött, jelentkezünk majd a hírekkel.

Fikcót a gazdája adta a gondozásunkba olyan szőrrel, hogy azon még egy sokat látott tacskómentő is meglepődik, így az érkezése után nem sokkal egy kozmetikát is szerveztünk számára, mert az a szőr biztosan meleg volt, de legalább ugyanannyira kényelmetlen is számára. 

Derricket, a nyolc hét körüli rövid szőrű tacskó babát egy vidéki településen találták Karácsonykor, de az eredeti, a tulajdonjogát hitelt érdemlően igazolni tudó gazda nem jelentkezett, így került át hozzánk egy oltatlan, chipezetlen, s így valószínűleg parazitamentesítés szempontjából is érintetlen kölyök kutya - erre az is bizonyíték, hogy érkezését követően fülrühvel kellett őt kezelnünk.

Yukka, a szálkás szőrű tacskó szuka korábban került hozzánk, de már annyira utolsó idős vemhesen, hogy az ivartalanítása gyakorlatilag azonos lett volna egy császármetszéssel, a babák már mind-mind kifejlett, életre készek... Nehéz volt a döntés, mert normál esetben egy állatvédő számára ez fekete-fehér, amíg nem születtek meg, addig nem maradhatnak életben, amint kibújtak, onnantól viszont jogot szereznek egy jobb, egy felelősségteljesebb életre. Yukka esetében úgy döntöttünk, hogy mivel "majdnem azonnal" szülés volt várható, megmarad a kiscsalád. Nyolcan lettek: öt kislány és három fiú, akiknek már most keressük a gazdikat, hogy életük nyolcadik hetében a legtöbbjük már az új, végleges családjában folytathassa.

Három gazdisodó is jutott a tacskó csoportnál erre a hétre. Kevlár Kecskemétre költözött, hogy egy család második kutyájaként folytassa az életét. A sors fintora, hogy a vele együtt a gondozásunkba került Karbon eközben újra a gondozásunkban van újra...

Szintén gazdis lett Csinszka, akire még vár majd egy komolyabb műtét a hátsó lábai túlzott mértékű görbületei miatt, de ezt már az új gazdik vállalták.

Szintén kirepült Méz, akit lányával együtt csontsoványra fogyva találtak egy noszlopi erdőben. Méz szépen megerősödött, így már nem volt akadálya, hogy minden szükséges beavatkozáson átessen, mint ahogy a lánya, Zserba is kész lenne gazdisodni, de érte sajnos nincs nagy tolakodás.

A gazdis Méz

A várakozó Zserba

Az esélytelenjeink csoportjában Pejva volt az egyetlen, akivel a heti beszámoló szempontjából megjegyzendő dolog történt, ő ugyanis átesett az ivartalanításon, így már oltva, chipezve és ivartalanítva várja, hogy legalább egy ideiglenes befogadó jelentkezzen érte. Pejva más kutyákkal nem jön ki, így csak egyedüli kutyának mehet.

A magyar vizsla fajtamentő szervezeti résznél sem volt pihenő. Topi kobzás után került egy másik szervezethez, mi tőlük vettük át, s sikerült ideiglenes befogadónál elhelyeznünk, de szeretne magának egy végleges gazdit is. Mielőbb.

Berkát szilveszterkor találták, egyelőre az eredeti gazdáját keressük, aki nem tudjuk, mivel tudná igazolni, hogy az övé a kutya, mert chip nem volt benne... (Már egy jó ideje kötelező, egyszerűen hihetetlen, hogy még mindig ennyi a chip nélküli kutya.) Berkát a kennelsoron helyeztük el, de mivel emlőgyulladása van, s ez fokozottabb odafigyelést igényel, így ideiglenes befogadóhoz költözhetett.

Mandi csont és bőr, a fülei sebesek. Így érkezett a gazdájától hozzánk, aki belátta, hogy nem tud számára megfelelő körülményeket biztosítani. Mandi kapott finom meleg ruhát, naponta többszöri élelmet, s még Demény is megemlékezett róla, egészen pontosan Judit, Demény gazdája.

http://demenyakotsog.cafeblog.hu/2015/01/04/fagyott-kutya-szive/

Sajnos egy korábban örökbeadott védencünket is vissza kellett vennünk. Shakira, a középkorú magyar vizsla szuka így újra gazdikereső, akár már holnap beköltözne szerető új otthonába, ahol az örökre tényleg örökre szól.

A német dogoknál a héten nem volt túl nagy sürgés-forgás. Egy korábbi közvetített gazdikeresőnk, Igor sorsa megoldódott, sikerült családon belül elhelyezni őt. Reméljük jól átgondolt döntés született, és minden rendben lesz Igorral.

A kis Róza megkapta második kombinált oltását is, és több érdeklődő is van rá. Szépen haladunk az egyeztetésekkel.

Mi történt a Futrinka Egyesületnél az 52. héten?

 

Az év utolsó hetében az emberek többsége szabadságon volt, pihent, feltöltődött. Reméljük, hogy ezt tették támogatóink, segítőink is, hiszen mindenkinek fontos, hogy valamikor feltöltődjön. Bár mi is igyekeztünk pihenni, de azért akadtak megoldandó feladatok ezen a héten is.

 

A magyar vizsla fajtamentéstől gazdához költözött Lile, amin talán annyira nem lepődünk meg, hiszen egy fiatal, barátságos, de élénk vizsla lányról van szó. Reméljük, hogy hosszú és boldog élet vár rá új gazdái oldalán.

Egy új kutyánk is befutott az év utolsó napjaiban Oakley, a német vizsla kan személyében, aki gazdától érkezett, és aki tele van energiával, így mindenképpen egy aktív, sokat mozgó család lenne ideális számára. Addig is várja a sétáltatókat a tárnoki kennelsoron, s esetében kifejezetten kérnénk, hogy sokan és hosszú időre akarják őt sétálni vinni, hogy sikerüljön lefárasztanunk.

 

Esélytelen keverékeink csapata egy út szélen kitett staffordshire terrier keverék szukával, Pejvával bővült, akit nem lett volna szívünk ott hagyni a hidegben, kiszolgáltatottan. Az egri állatvédők segítettek a begyűjtésében, illetve a karanténja szervezésében, amit nagyon köszönünk. Pejva két hét múlva költözhet majd a kennelsorunkra, vagy ha sikerülne találni számára, akkor ideiglenes befogadóhoz.

 

A tacskó fajtamentésünk éppen Egerből vett át két, régebb óta beragadt tacskó keveréket, hogy a folyamatosan helyhiánnyal küzdő helyi menhelyen segítsen egy kicsit. Chicago egy fiatal-felnőtt, félénk, de végtelenül kedves, aktív kis bohóc, aki egy türelmes, de sokat kiránduló családban érezné jól magát. Bár úgy volt, hogy Chicago a kennelsorra kerül, de a fuvarjában segítő önkénteseink ideiglenesen magukhoz vitték. Chicago gazdát keres, reméljük, hogy hamar rá is talál az igazi.

Fico több, mint egy évet lehúzott az egri menhelyen. Az aprócska, nagyon kedves tacskó keveréken senkinek nem akadt meg a szeme, de mi hiszünk abban, hogy valahol az ő gazdája is ott van, csak rá kell bukkannunk. Fico a kennelsoron indította futrinkás pályafutását.

 

Az Illatos útról, mivel onnan nagy állatvédő szervezetek és külföldi csoportok is rendszeresen mentenek, mi már egyre ritkábban hozunk el kutyát, hiszen az ott lévő ebek a legkevésbé vannak ránk szorulva, s mivel fajtamentőként sem élvezünk elsőbbséget egy-egy fajtatiszta kutya esetében, csak ha valami komoly gond van velük vagy egymillió évesek, így igyekszünk a kevésbé ismert helyekről mentünk. De ez alkalommal kivételt tettünk, s két kutya is szabadulhatott - bár csak egyet terveztünk.

Kapribogyót idős gazdája adta le a telepen, s a középkorú tacskó keverék kan nem dolgozta fel a változást, magába fordult. A bizonytalan, kapkodós kutya feloldódása nem öt perc lesz, de reméljük, hogy sikerrel járunk. Addig is legalább egy türelmes és elkötelezett ideiglenes befogadót szeretnénk felkutatni számára, mert a kennelben nagyon fázik, valószínűleg korábban lakáskutya volt.

Kesudiót nem terveztük, de ő meggyőzte a fuvaros segítőinket, hogy ki akarják hozni. Kesudió egy igazán elragadó egyéniség, nyitott és mindenkivel barátságos, reméljük, hogy hamar gazdára is talál.

Méz, az erdőben csontsoványan talált tacskó szuka átesett az ivartalanításon, s hamarosan már gazdihoz is költözhet, hiszen nagyon várják.

 

Munkára jelentkezett egy család, akik azonnal útra is keltek, hogy megismerkedhessenek vele. Tették ezt úgy, hogy a kutya Csömör mellett, a gazdik pedig Tárnokon voltak, és autóval nem rendelkeztek. Az, ha valaki ennyire akar egy kutyát, soha nem jelenthet rosszat. Visszafelé már autóval mentek (az ellenőrzés miatt meg kellett szerveznünk), s ott volt velük a gazdis Munka is.

Német dog fajtamentésünkhöz egy korosabb, rendkívül elhanyagolt szuka érkezett, F. Bella, akit láncon tartottak, nem volt kutyaháza sem, s nem kapott enni sem minden nap. Ez sajnos meg is látszik rajta, mert nagyon sovány. Szeretnénk számára egy elkötelezett ideiglenes befogadót találni, ahol bemehetne a házba, s ahol egy kicsit össze tudná magát szedni a melegben, nyugalomban, amiben valószínűleg életében nem volt még része.

 

Ezzel a héttel le is zárult 2014. Hihetetlen, de tényleg eltelt egy újabb év, s mi többszáz kutyát mutattunk be heti beszámolóinkban, oldalainkon: mindazokat, akiknek segítettünk. Szeretnénk ezt folytatni 2015-ben is, ehhez kérjük minden kedves segítőnk, támogatónk megtisztelő figyelmét a jövőben is. Boldog új esztendőt mindenkinek!

Mi történt a Futrinka Egyesületnél az 51. héten?

Tudtuk, hogy egyszer eljön ez az nap is, de valahogy reméltük, hogy még sok idő múlva történik majd meg. Nem így lett: a héten elveszítettük Bozótot, mert a szervezetében növekedő daganat már nem tette számára lehetővé a fájdalommentes életet. Nem bújt elő a házából, folyton fázott, s enni sem volt már kedve... Kiderült, hogy a máján lévő, néhány hónapja még csak paradicsom-méretű daganatból egy sárgadinnyényi képlet fejlődött, elszívva Bozót elől az összes energiát... Sajnáljuk, hogy nem lehettél igazi gazdis kutya, Bozót, de egy percig sem bántuk meg, hogy annak idején elhoztunk téged a miskolci gyepmesteri telepről.

 

Még a múltkori kisvárdai látogatásunkkor ígértük meg három magasan esélytelen kutyának, hogy amint lesz lehetőségünk, átvesszük őket. Így érkezhetett meg elsőként a lábsérült Gipsz, aki az egyik mellső lábát egyáltalán nem használja, az ottaniak elmondása alapján valószínűleg autó roncsolta a mancsát. Mi a hétre megszerveztük az ivartalanítását (szerencsére szívféreg negatív, így áteshetett rajta), illetve egy röntgent is, hogy lássuk: mi lehet a lábával. Az eredmény megdöbbentő: a kutya vállában van egy légpuska lövedék, valószínűleg az okozott olyan neurológiai tüneteket, amely miatt a kutya a mancsát behajlítva tartja, s már roncsolódtak a lábujjai... Innen folytatjuk, de nagyon sokat jelentene, ha találnánk számára egy ideiglenes befogadót.

Gipsy, a fajtatiszta, ámde nagyon félős jack russel terrier szuka a héten elhagyhatta a kennelsort, s így Vilike újra egyedül birtokolhatja a tárnoki kennelt. Gipsy egy ideiglenes befogadó családnál próbál feloldódni, s tanulgatja a családban élés szabályait. A lakáson belüli létet hamar megszokta, s nagyon-nagyon élvezi a meleget, kényelmet. 

Az ünnepek előtti utolsó hét elég zsúfoltra sikerült, de bíztunk benne ez azt jelenti, hogy egy kicsit majd fellélegezhetünk karácsonykor, hogy újult erővel induljunk neki a sajnos szokásosnak nevezhető szilveszter éjszakai durrogtatásnak és elveszett illetve talált kutya özönnek. A hét röviden számokban: 4 kutya érkezett, 7 kutyánk költözhetett gazdihoz és 1 vizslánk átesett az ivartalanításon.

Megérkezett gondozásunkba Kisvárdáról Pölten,és beköltözött Tárnokra a kennelsorunkra, a 3 év körüli német vizsla keverék fiú. Kicsit még félénk és új neki a helyzet, de barátságosan közelít más kutyák felé, nagyon szereti ha törődnek vele és minden simogatásért nagyon hálás.

Családja adta gondozásunkba Szerpit mert a másik kutyával nem volt felhőtlen a viszonya és nem tudták kezelni ezt a helyzetet. Szerpi, a 10 hónapos körüli örökmozgó kajla vizsla lány kutyapanzióba költözött,ahol hihetetlen energiával próbálja lefárasztani falkatársait és itt várja a kifejezetten aktív gazdik jelentkezését.

Hosszabb idő után érkezett hozzánk egy drótos magyar vizsla fiú Ménrót. Karcagról vettük és olyan szerencséje volt, hogy egyből ideiglenes befogadóhoz költözhetett. Nyitott és optimista kutya, aki valószínűleg még sohasem lakott lakásban,mert érkezése napján még neki ment az üvegajtónak és a szobatisztaság is ismeretlen fogalom számára, de gyorsan fejlődik és könnyen nevelhető, így biztos hamarosan igazi társ válhat belőle.

Végül, de nem utolsó sorban a békéscsabai állatvédőktől került hozzánk Csabai Pille, aki valószínűleg felelőtlen kutyatartás áldozata. Még csak 4 hónap körüli ez a kicsi vizslalány, oltása nincs , de megy a pocakja, köhög és egyenlőre még ismeretlen eredetű bőrbetegsége is van. Megpróbálunk neki mindent megadni, tökéletes ideiglenes családot, orvosi ellátást, meleg otthont és törődést, hátha sikerül neki elfelejteni élete első 4 hónapját és igazi rosszcsont vizsla válhat belőle.

A héten átesett az ivartalanításon Chad is, akit még november elején találtak kutyabarátok és chip és gazdi híján tőlük került a gondozásunkba. Az 1 év körüli vizsla keverék fiú ideiglenes befogadójánál lábadozik, ahol még a műtét utáni gallér sem szegi kedvét és rendíthetetlenül játszik a család másik kutyájával.

Szerencsére a hétvégén 4 védencünk is útnak indult Németországba,ahol már várták őket nagyon. Hartai Nana a 2 éves magyar vizsla lány,akit családja adott a gondozásunkba mert már nem tudták felelősen vállalni Nana gondozását, szinte csak 1 hónapot töltött velünk és már utazhatott is új otthonába.

Orwell mami is útnak indult, aki idős kora és láb műtétje ellenére idén tavasszal egyszer már itthon gazdira talált, de ősszel korábbi befogadó családja visszaadta nekünk. A pár hónap gazdis lét alatt Mami felszedett jó pár kilót és műtött lábát már túlsúly is terhelte. De ideiglenes befogadójának köszönhetően hamar visszanyerte kondiját és már egészségesen költözhetett új családjához.

Szikra a 2 éves magyar vizsla fiú szintén gazdától került gondozásunkba szocializációs problémák miatt. A riadt vizsla fiú eleinte nem találta a közös hangot más kutyákkal, de odafigyeléssel és következetességgel ideiglenes befogadóinak sikerült belőle igazi családi kutyát nevelni belőle, így már nyugodt szívvel engedtük új családjához.

És az utazó kiscsapat utolsó tagja Corina volt az 1 éves energia bomba vizsla lány, aki idén ősszel került gondozásunkba szeparációs problémák miatt. De a kutyapanzióban eltöltött 2 hónap alatt kiderült, hogy neki csak nagy a mozgásigénye és kellő mozgás és játék után már csak egy puha kanapéra vágyik ahol pihenhet a következő nap mókázásáig.

A héten itthonra is jutott 3 gazdisodás igaz az egyik kicsit viharosra sikerült. Solya a 4 év körüli magyar vizsla lány is megtalálta az igazi családját, aki 2 hónappal ezelőtt szabaduló művészi technikája miatt került hozzánk.

Olívia a Kisvárdáról átvett pici drótos vizslalány még épp csak átköltözött Tárnokról ideiglenes befogadójához, amikor jött egy család és szerelem volt első látásra. Azonnal tudták, hogy őt szeretnék, így azonnal örökbe fogadták és így lett egy pici lányból nagyvárosi rosszcsont.

És a héten gazdisodott Cora. 1 napra. Ő az év negatív rekordere. Nem titkoljuk nagyot csalódtunk. Mert hiába a körültekintő örökbefogadási folyamat,a többszöri ellenőrzés és találkozás sajnos sohasem mehetünk biztosra. Szegény Cora nem is értette mi történik vele.1 nap leforgása alatt új gazdihoz költözött akinél 24 órát sem töltött és visszaadták és újra költözött ideiglenes befogadóhoz.  Nem győzzük hangsúlyozni, hogy egy kutya befogadása felelősséggel jár és nem csak 1 napra, 1 hónapra vagy 1 évre szól hanem egy életre. És ha meghozzuk ezt a döntést akkor felelősséggel tartozunk ezért az életért.

A német dog fajtamentéshez egy kölyök dog, Róza érkezett a héten. Ideiglenesen családi környezetben helyeztük el, hogy a megfelelő immunizálásához hozzá tudjunk kezdeni.  

A tacskó fajtamentés az év végét igazán hajrázva teszi meg, s nem tagadjuk: el is fáradtunk mostanra, így nagyon-nagyon kellene egy kis pihenés... De hát az állatvédelem nem ilyen, s aki ezt a hobbit választja, azt is választja, hogy soha nincs egy nyugodt perce, mert bármikor megcsörrenhet a telefonja.

Yukka utolsó idős vemhesen kóborolt egy Budapest közeli településen már több hete, s senki nem tudott neki érdemi segítséget nyújtani... Hozzánk most jutott el a hír, s amint megtudtuk, hogy ő bajban van, megszerveztük a mentését. Az, hogy tényleg utolsó idős vemhes volt... Nos, arról később.

 

Kettő örökbeadott kutyánk is visszakerült a héten, ami negatív rekord, s hatalmas csalódás számunkra. Karbon a család másik kutyájával nem jött ki, s ezt a befogadók nem tudták kezelni. Karbon átmeneti családban várja, hogy valaki komolyan gondolja az ő örökbefogadását, s ezen a helyen több kutya mellett is működik, nincs velük gondja.

A másik örökbe adott kutyánk a 13 éves Lady volt, aki valójában már egy nap után "bizonyította", hogy nincs meg közte és a család között az összhang, amit a család Lady morgásából következtetett, míg a kutya a bizonytalanságot érezve a legkevésbé sem érezte magát komfortosan az új helyén. Lady visszakerült, s most már egy tényleg végleges és igazi gazdit szeretne magának.

Szerencsére több gazdisodás is jutott erre a hétre, ez pedig kiemelten jó érzés az év ezen szakában, hiszen ez azt is jelenti, hogy több védencünk családban töltheti a Karácsonyt.

Stefi meglepően sok időt töltött a kisvárdai menhelyen anélkül, hogy valaki beleszeretett volna, mi pedig tudtuk, hogy esélyt kell neki is adnunk. Nem olyan régen érkezett a gondozásunkba, s nem meglepő módon gazdára is talált. Ha valaki egy korábban kinti kutyaként élő ebet magához vesz, s az első perctől fogva szobatiszta, tökéletesen viselkedik a lakásban, s közben maga a megtestesült kedvesség, akkor legyen nagyon boldog, mert igazi kincsre lelt. És Stefi ilyen kincs, nincs kétség efelől.

 

Ruhát egy nagyon szimpatikus család látogatta, s szerelem volt az első látásra, így azonnal magukhoz is vették ezt az aprócska tacskó-terrier keverék szukát, így a Ruha-családból már csak az egyetlen kanocska, Rusztik várja szerető gazdiját.

Ruha

 

 

 

 

Rusztik

 

A héten több kutyánk is átesett az ivartalanításon, egy részük a műtét után rögtön gazdára is talált. Ilyen szerencsés költözőnk volt Stráf, akit az egri menhelyről vettünk át, s aki szintén nem töltött sok időt nálunk, mielőtt szerető gazdára lelhetett. Nem költözött nagyon messze, mert egy tárnoki család választotta őt örök társául.

 

Munka, az ASKA-tól átvett szálkás szőrű tacskó szuka is a hétre időzítette ivartalanítási műtétjét, s bár esetében nem tudtuk előre, hogy a héten már ki is repül, de befutott egy nagyon szimpatikus érdeklődő, aki kocsi nélkül, tömegközlekedéssel indult egy hétvégi, Karácsony előtti napon Tárnokról Kistarcsára, hogy megismerkedjenek... Ez az elkötelezettség és pozitív hozzáállás minket sem hagyott hidegen, s hazafelé már egy segítőnknek köszönhetően már autóval mehetett gazdi és újdonsült kutyája.

Dolog egy napon érkezett Munkával az ASKA-tól, s ezen a héten ő is átesett az ivartalanításon, majd pontosan ugyanazon a napon, amikor Munka is, ő is gazdához költözött. Egyszerre jöttek, egy időben gazdisodtak.

 

Persze voltak, akik nem hagyták el a gondozásunkat az ivartalanítási műtét után. Csinszkára ugyan már egy végleges család vár, de a beavatkozást követően még ideiglenes befogadóinál maradt. A hátsó lábairól készült röntgen alapján mind a két lábát operálni szükséges majd a jövőben...

 

Zserba, Méz tacskó keverék kölyke is átesett az ivartalanításon, így elvileg már tökéletesen készen van arra, hogy kirepüljön, s egy új családban folytassa az életét, de egyelőre rá valami miatt nem futott be komoly érdeklődés, pedig fiatal, kedves, aprócska. De előbb-utóbb eljön érte is az igazi.

Bakszakáll nem elég, hogy szívférges, még valamire allergiás is, emiatt kereste fel az állatorvosát, s egyelőre a táplálékának módosításával próbálunk küzdeni az allergiás reakciók ellen.

Majmi, a kisvárdai pöttöm nagyon szerencsésnek mondhatja magát, mert bár csak egy oltásra vitte őt az egyik segítőnk, de a vége az lett, hogy ideglenesen nála maradhatott, így nem a hideg kennelben, hanem családban várhatja a végleges gazdi megérkezését, aki biztosan hamarosan befut majd.

Egyesületünk örökbeadási protokollja meglehetősen szigorú, hiszen minden kutyánkat ellenőrzött körülmények között, szerződéssel, előzetes egyeztetést követő személyes látogatás keretében, benti tartással adjuk örökbe, de még így is bele-belefutunk abba, hogy egy-egy védencünk visszakerül a gondozásunkba. A miértek meglehetősen vegyesek, s a legritkább esetben előzi meg a visszaadást érdemi küzdés azért, hogy a kutya maradhasson, általában a bumeráng-kutyáink a feladás szimbólumai.

2014-ben is volt néhány visszatérő ebünk, hogy kik is pontosan, azt ez a videó foglalja össze.

https://www.youtube.com/watch?v=OG-W9Y9FkDI

Eltelt egy év, avagy búcsúzunk 2014-től

Titusz száját megoperáltattuk egy daganat miatt

Hihetetlenül gyorsan elrepült az év, s azt kell mondanunk, hogy idén sem volt időnk unatkozni, mert mindig volt mit szervezni. Nem volt egyszerű év, sok belső, jellemzően a túlterheltségből fakadó konfliktuson vagyunk túl, igyekszünk újra és újra megszervezni a tevékenységi csoportok munkáját, felosztani, hogy ki mit vállal, aztán újraosztani, amikor kiderül, hogy valakire mégsem lehet vagy nem olyan mértékben lehet számítani. Vannak tehát, amik nem változtak: kevesen vagyunk, s nagyon örülnénk, ha 2015-ben új, elkötelezett tagokkal bővülhetnénk, akik tényleg szeretnének tenni a rászorulókért, s hajlandók megtanulni, megérteni a működésünk alapelveit. Idén sem volt a mentések szervezésére, hirdetések, örökbeadások intézésére, állatorvosi körök bonyolítására fizetett alkalmazottunk, bejelentett munkavállalókkal kizárólag a kennelsori kutyagondozói feladatokra rendelkezünk, s ezen nem tervezünk változtatni a jövőben sem, hiszen minden így megtakarított forint kutyák mentésére fordítódhat.

Továbbra is négy csoporttal üzemelünk, de egy szervezetként: mentjük fajtamentőként a magyar vizslákat, tacskókat és német dogokat, emellett pedig igyekszünk az esélytelenek számára is esélyt biztosítani az ún. alap tevékenységi csoportunkban.

Lénak egy pöttöm, mégis beragadt...

A 2014-es évet 148 kutyával és 3 macskával nyitottuk, ennyien maradtak velünk jellemzően a 2013-as évről, illetve néhányan a korábbi évekből. Közülük sokat az év során örökbe is adtunk, de sajnos maradtak még a gondozásunkban 2014. év előtt mentett kutyák is.

Egy év alatt 388 állatot mentettünk, ennyien kerültek a nyitó létszámon túl a gondozásunkba, tehát összesen 539 életről kellett gondoskodnunk, ami hatalmas szám! Ha valaki belegondol, hogy ezeket a kutyákat el kellett hozni valahonnan, majd egy kutyával átlagosan háromszor fel kellett keresni az állatorvost, hirdetni kellett, ideiglenes befogadókkal, panziós helyekkel kapcsolatot tartani, nyilvántartásokat vezetni, örökbefogadni szándékozókat szűrni, ellenőrizni...

360 védencünk talált a 2014-es év során gazdára, tehát majdnem minden napra esett egy gazdisodás is, de a helyzet azért nem ennyire idilli. 225 olyan szerencsés volt, aki itthon talált végleges otthonra, míg külföldi partnerszervezeteink hirdetéseinek köszönhetően 135-en hagyhatták el az országot, hogy egy másikban találják meg új otthonukat. Fontosnak tartjuk, hogy külföldre is csak ellenőrzötten adunk örökbe, s hogy rendszeresen kapunk híreket az ott gazdára lelt védenceinkről is.

2014 decemberében érkeztek, s még nem találtak gazdára

2015-re összesen 98 kutyát vittünk át, de a kutyáink egy része az elmúlt év utolsó hónapjában érkezett, hiszen a mentéseink folyamatosak, de így is 25 esélytelen keverékkel, 40 vizslával, 6 doggal és 27 tacskóval nyitottuk az évet. Reményeink szerint számukra hamarosan sikerül megtalálni a végleges gazdit, de ehhez minden segítséget örömmel fogadunk.

Már 2014 előtt is velünk voltak: mikor lesz gazdájuk végre?

Több olyan védencünk van, aki 2013-ban vagy még korábban került hozzánk, s azóta is gazdára vár. Van közöttük olyan, akinek a beragadása érthetetlen, mert alapvetően nem problémás, egészséges kutyák, mint Hektor, a német dog, aki lakáskompatibilis, minden emberrel, beleértve az egészen apró gyerekeket is jól kijön, s jelenleg ideiglenes befogadónál várja, hogy rátaláljon az igazi. Ilyen továbbá Blende, aki nem idős, barátságos, nyitott, kenneltiszta, s nagyon megfelelni vágyó tacskó keverék kan kutya, aki a kennelsoron várja, hogy legalább egy átmeneti otthonba kerülhessen, hogy ne kelljen a hidegben töltenie a napjait. Vigyori szintén nem egy túlságosan problémás darab, oké, egy igazi disznó, mert húz és röfög és böfög és pukizik, de szobatiszta, a lakásban nem bántja a macskákat, s tele van szeretettel... Valójában mindannyiukról tudnánk egy-egy jó szót mondani legalább, így a hitünk töretlen: 2015. lesz az ő évük!

Szívféreg pozitív gazdikeresőink: minden csoportunkból van érintett...

Egy kutya átlagos mentési költsége egyre magasabb, ennek több oka is van. Az alap oltások - veszettség oltás, illetve kettő, egymást két héttel követő kombinált oltás - mellett több kutyának szüksége van egyéb oltásokra, mint pld. a kennelköhögés ellenire, hogy így komolyabb betegséget előzzünk meg.  Továbbra is minden védencünket ivartalanítva adunk örökbe, illetve 2014-től teljes körűvé tettük a szívféreg szűrést is, illetve biztosítjuk a fertőzés megelőzését is. Sajnos több szívférges kutyát gondozunk, s sajnos az ő örökbeadásuk nagyon nehéz, mivel az emberek többsége számára ez a fertőzés főként az ismeretlensége miatt ijesztő. Reméljük azonban, hogy a szívférgességre vonatkozó ismeretterjesztéssel mind többen ismerik meg ezt a fertőzést, egyre többen szűrik majd saját kutyáikat is, illetve hogy lesznek olyanok, akik magukhoz mernek venni egy szívférges kutyát is. Mi minden információt megadunk ehhez, ami rendelkezésünkre áll.

Hogy a működésünk 2015-ben is biztonságos lehessen, nagy szükségünk van:

- új, elkötelezett, az egyes csoportjaink munkájában segítő aktív tagokra, önkéntesekre,
- ideiglenes befogadókra,
- szállításban segíteni tudó önkéntesekre,
- a tárnoki kennelsorunkon sétáltatókra, illetve
- rendszeres és eseti támogatókra.

 Reméljük, hogy 2015-ben is velünk tartatok, mellettünk lesztek jóban és rosszban is, támogattok minket, s velünk együtt hisztek abban, hogy egy jobb élet jöhet minden, bajban lévő kutya számára.

Köszönjük!