2015. január 4., vasárnap

Mi történt a Futrinka Egyesületnél az 51. héten?

Tudtuk, hogy egyszer eljön ez az nap is, de valahogy reméltük, hogy még sok idő múlva történik majd meg. Nem így lett: a héten elveszítettük Bozótot, mert a szervezetében növekedő daganat már nem tette számára lehetővé a fájdalommentes életet. Nem bújt elő a házából, folyton fázott, s enni sem volt már kedve... Kiderült, hogy a máján lévő, néhány hónapja még csak paradicsom-méretű daganatból egy sárgadinnyényi képlet fejlődött, elszívva Bozót elől az összes energiát... Sajnáljuk, hogy nem lehettél igazi gazdis kutya, Bozót, de egy percig sem bántuk meg, hogy annak idején elhoztunk téged a miskolci gyepmesteri telepről.

 
Még a múltkori kisvárdai látogatásunkkor ígértük meg három magasan esélytelen kutyának, hogy amint lesz lehetőségünk, átvesszük őket. Így érkezhetett meg elsőként a lábsérült Gipsz, aki az egyik mellső lábát egyáltalán nem használja, az ottaniak elmondása alapján valószínűleg autó roncsolta a mancsát. Mi a hétre megszerveztük az ivartalanítását (szerencsére szívféreg negatív, így áteshetett rajta), illetve egy röntgent is, hogy lássuk: mi lehet a lábával. Az eredmény megdöbbentő: a kutya vállában van egy légpuska lövedék, valószínűleg az okozott olyan neurológiai tüneteket, amely miatt a kutya a mancsát behajlítva tartja, s már roncsolódtak a lábujjai... Innen folytatjuk, de nagyon sokat jelentene, ha találnánk számára egy ideiglenes befogadót.


Gipsy, a fajtatiszta, ámde nagyon félős jack russel terrier szuka a héten elhagyhatta a kennelsort, s így Vilike újra egyedül birtokolhatja a tárnoki kennelt. Gipsy egy ideiglenes befogadó családnál próbál feloldódni, s tanulgatja a családban élés szabályait. A lakáson belüli létet hamar megszokta, s nagyon-nagyon élvezi a meleget, kényelmet. 


Az ünnepek előtti utolsó hét elég zsúfoltra sikerült, de bíztunk benne ez azt jelenti, hogy egy kicsit majd fellélegezhetünk karácsonykor, hogy újult erővel induljunk neki a sajnos szokásosnak nevezhető szilveszter éjszakai durrogtatásnak és elveszett illetve talált kutya özönnek. A hét röviden számokban: 4 kutya érkezett, 7 kutyánk költözhetett gazdihoz és 1 vizslánk átesett az ivartalanításon.
Megérkezett gondozásunkba Kisvárdáról Pölten,és beköltözött Tárnokra a kennelsorunkra, a 3 év körüli német vizsla keverék fiú. Kicsit még félénk és új neki a helyzet, de barátságosan közelít más kutyák felé, nagyon szereti ha törődnek vele és minden simogatásért nagyon hálás.

Családja adta gondozásunkba Szerpit mert a másik kutyával nem volt felhőtlen a viszonya és nem tudták kezelni ezt a helyzetet. Szerpi, a 10 hónapos körüli örökmozgó kajla vizsla lány kutyapanzióba költözött,ahol hihetetlen energiával próbálja lefárasztani falkatársait és itt várja a kifejezetten aktív gazdik jelentkezését.

Hosszabb idő után érkezett hozzánk egy drótos magyar vizsla fiú Ménrót. Karcagról vettük és olyan szerencséje volt, hogy egyből ideiglenes befogadóhoz költözhetett. Nyitott és optimista kutya, aki valószínűleg még sohasem lakott lakásban,mert érkezése napján még neki ment az üvegajtónak és a szobatisztaság is ismeretlen fogalom számára, de gyorsan fejlődik és könnyen nevelhető, így biztos hamarosan igazi társ válhat belőle.

Végül, de nem utolsó sorban a békéscsabai állatvédőktől került hozzánk Csabai Pille, aki valószínűleg felelőtlen kutyatartás áldozata. Még csak 4 hónap körüli ez a kicsi vizslalány, oltása nincs , de megy a pocakja, köhög és egyenlőre még ismeretlen eredetű bőrbetegsége is van. Megpróbálunk neki mindent megadni, tökéletes ideiglenes családot, orvosi ellátást, meleg otthont és törődést, hátha sikerül neki elfelejteni élete első 4 hónapját és igazi rosszcsont vizsla válhat belőle.

A héten átesett az ivartalanításon Chad is, akit még november elején találtak kutyabarátok és chip és gazdi híján tőlük került a gondozásunkba. Az 1 év körüli vizsla keverék fiú ideiglenes befogadójánál lábadozik, ahol még a műtét utáni gallér sem szegi kedvét és rendíthetetlenül játszik a család másik kutyájával.

Szerencsére a hétvégén 4 védencünk is útnak indult Németországba,ahol már várták őket nagyon. Hartai Nana a 2 éves magyar vizsla lány,akit családja adott a gondozásunkba mert már nem tudták felelősen vállalni Nana gondozását, szinte csak 1 hónapot töltött velünk és már utazhatott is új otthonába.

Orwell mami is útnak indult, aki idős kora és láb műtétje ellenére idén tavasszal egyszer már itthon gazdira talált, de ősszel korábbi befogadó családja visszaadta nekünk. A pár hónap gazdis lét alatt Mami felszedett jó pár kilót és műtött lábát már túlsúly is terhelte. De ideiglenes befogadójának köszönhetően hamar visszanyerte kondiját és már egészségesen költözhetett új családjához.

Szikra a 2 éves magyar vizsla fiú szintén gazdától került gondozásunkba szocializációs problémák miatt. A riadt vizsla fiú eleinte nem találta a közös hangot más kutyákkal, de odafigyeléssel és következetességgel ideiglenes befogadóinak sikerült belőle igazi családi kutyát nevelni belőle, így már nyugodt szívvel engedtük új családjához.

És az utazó kiscsapat utolsó tagja Corina volt az 1 éves energia bomba vizsla lány, aki idén ősszel került gondozásunkba szeparációs problémák miatt. De a kutyapanzióban eltöltött 2 hónap alatt kiderült, hogy neki csak nagy a mozgásigénye és kellő mozgás és játék után már csak egy puha kanapéra vágyik ahol pihenhet a következő nap mókázásáig.

A héten itthonra is jutott 3 gazdisodás igaz az egyik kicsit viharosra sikerült. Solya a 4 év körüli magyar vizsla lány is megtalálta az igazi családját, aki 2 hónappal ezelőtt szabaduló művészi technikája miatt került hozzánk.

Olívia a Kisvárdáról átvett pici drótos vizslalány még épp csak átköltözött Tárnokról ideiglenes befogadójához, amikor jött egy család és szerelem volt első látásra. Azonnal tudták, hogy őt szeretnék, így azonnal örökbe fogadták és így lett egy pici lányból nagyvárosi rosszcsont.

És a héten gazdisodott Cora. 1 napra. Ő az év negatív rekordere. Nem titkoljuk nagyot csalódtunk. Mert hiába a körültekintő örökbefogadási folyamat,a többszöri ellenőrzés és találkozás sajnos sohasem mehetünk biztosra. Szegény Cora nem is értette mi történik vele.1 nap leforgása alatt új gazdihoz költözött akinél 24 órát sem töltött és visszaadták és újra költözött ideiglenes befogadóhoz.  Nem győzzük hangsúlyozni, hogy egy kutya befogadása felelősséggel jár és nem csak 1 napra, 1 hónapra vagy 1 évre szól hanem egy életre. És ha meghozzuk ezt a döntést akkor felelősséggel tartozunk ezért az életért.

A német dog fajtamentéshez egy kölyök dog, Róza érkezett a héten. Ideiglenesen családi környezetben helyeztük el, hogy a megfelelő immunizálásához hozzá tudjunk kezdeni.  

A tacskó fajtamentés az év végét igazán hajrázva teszi meg, s nem tagadjuk: el is fáradtunk mostanra, így nagyon-nagyon kellene egy kis pihenés... De hát az állatvédelem nem ilyen, s aki ezt a hobbit választja, azt is választja, hogy soha nincs egy nyugodt perce, mert bármikor megcsörrenhet a telefonja.
Yukka utolsó idős vemhesen kóborolt egy Budapest közeli településen már több hete, s senki nem tudott neki érdemi segítséget nyújtani... Hozzánk most jutott el a hír, s amint megtudtuk, hogy ő bajban van, megszerveztük a mentését. Az, hogy tényleg utolsó idős vemhes volt... Nos, arról később.
 
Kettő örökbeadott kutyánk is visszakerült a héten, ami negatív rekord, s hatalmas csalódás számunkra. Karbon a család másik kutyájával nem jött ki, s ezt a befogadók nem tudták kezelni. Karbon átmeneti családban várja, hogy valaki komolyan gondolja az ő örökbefogadását, s ezen a helyen több kutya mellett is működik, nincs velük gondja.


A másik örökbe adott kutyánk a 13 éves Lady volt, aki valójában már egy nap után "bizonyította", hogy nincs meg közte és a család között az összhang, amit a család Lady morgásából következtetett, míg a kutya a bizonytalanságot érezve a legkevésbé sem érezte magát komfortosan az új helyén. Lady visszakerült, s most már egy tényleg végleges és igazi gazdit szeretne magának.


Szerencsére több gazdisodás is jutott erre a hétre, ez pedig kiemelten jó érzés az év ezen szakában, hiszen ez azt is jelenti, hogy több védencünk családban töltheti a Karácsonyt.
Stefi meglepően sok időt töltött a kisvárdai menhelyen anélkül, hogy valaki beleszeretett volna, mi pedig tudtuk, hogy esélyt kell neki is adnunk. Nem olyan régen érkezett a gondozásunkba, s nem meglepő módon gazdára is talált. Ha valaki egy korábban kinti kutyaként élő ebet magához vesz, s az első perctől fogva szobatiszta, tökéletesen viselkedik a lakásban, s közben maga a megtestesült kedvesség, akkor legyen nagyon boldog, mert igazi kincsre lelt. És Stefi ilyen kincs, nincs kétség efelől.


 
Ruhát egy nagyon szimpatikus család látogatta, s szerelem volt az első látásra, így azonnal magukhoz is vették ezt az aprócska tacskó-terrier keverék szukát, így a Ruha-családból már csak az egyetlen kanocska, Rusztik várja szerető gazdiját.

Ruha   
 
Rusztik
 
A héten több kutyánk is átesett az ivartalanításon, egy részük a műtét után rögtön gazdára is talált. Ilyen szerencsés költözőnk volt Stráf, akit az egri menhelyről vettünk át, s aki szintén nem töltött sok időt nálunk, mielőtt szerető gazdára lelhetett. Nem költözött nagyon messze, mert egy tárnoki család választotta őt örök társául.

 
Munka, az ASKA-tól átvett szálkás szőrű tacskó szuka is a hétre időzítette ivartalanítási műtétjét, s bár esetében nem tudtuk előre, hogy a héten már ki is repül, de befutott egy nagyon szimpatikus érdeklődő, aki kocsi nélkül, tömegközlekedéssel indult egy hétvégi, Karácsony előtti napon Tárnokról Kistarcsára, hogy megismerkedjenek... Ez az elkötelezettség és pozitív hozzáállás minket sem hagyott hidegen, s hazafelé már egy segítőnknek köszönhetően már autóval mehetett gazdi és újdonsült kutyája.


Dolog egy napon érkezett Munkával az ASKA-tól, s ezen a héten ő is átesett az ivartalanításon, majd pontosan ugyanazon a napon, amikor Munka is, ő is gazdához költözött. Egyszerre jöttek, egy időben gazdisodtak.


 
Persze voltak, akik nem hagyták el a gondozásunkat az ivartalanítási műtét után. Csinszkára ugyan már egy végleges család vár, de a beavatkozást követően még ideiglenes befogadóinál maradt. A hátsó lábairól készült röntgen alapján mind a két lábát operálni szükséges majd a jövőben...
 
Zserba, Méz tacskó keverék kölyke is átesett az ivartalanításon, így elvileg már tökéletesen készen van arra, hogy kirepüljön, s egy új családban folytassa az életét, de egyelőre rá valami miatt nem futott be komoly érdeklődés, pedig fiatal, kedves, aprócska. De előbb-utóbb eljön érte is az igazi.

Bakszakáll nem elég, hogy szívférges, még valamire allergiás is, emiatt kereste fel az állatorvosát, s egyelőre a táplálékának módosításával próbálunk küzdeni az allergiás reakciók ellen.


Majmi, a kisvárdai pöttöm nagyon szerencsésnek mondhatja magát, mert bár csak egy oltásra vitte őt az egyik segítőnk, de a vége az lett, hogy ideglenesen nála maradhatott, így nem a hideg kennelben, hanem családban várhatja a végleges gazdi megérkezését, aki biztosan hamarosan befut majd.


Egyesületünk örökbeadási protokollja meglehetősen szigorú, hiszen minden kutyánkat ellenőrzött körülmények között, szerződéssel, előzetes egyeztetést követő személyes látogatás keretében, benti tartással adjuk örökbe, de még így is bele-belefutunk abba, hogy egy-egy védencünk visszakerül a gondozásunkba. A miértek meglehetősen vegyesek, s a legritkább esetben előzi meg a visszaadást érdemi küzdés azért, hogy a kutya maradhasson, általában a bumeráng-kutyáink a feladás szimbólumai.
2014-ben is volt néhány visszatérő ebünk, hogy kik is pontosan, azt ez a videó foglalja össze.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése