2013. 49. hét

Mi történt a Futrinka Egyesületnél a 49. héten?

Nem jó érzés, amikor csatát vesztünk, s nagyon nehéz felállni egy-egy ilyen kiütés után. Hiába mondogatjuk, hogy nem szeretünk kölyök kutyákat menteni, mert nagyon sérülékenyek, az ő esetükben minden olyan gyorsan történik, vigyázni kell, hová mennek, mivel érintkeznek, mindenre... És persze ott van a gazdák felelőssége. A legyártók felelősség pontosabban, mert a hozzánk kerülő kölykök szinte kivétel nélkül az emberi felelőtlenség gyümölcsei. Zab és Falatka kobzott babák voltak, drótszőrű vizsla keverék gyerekek, akiket bántalmaztak. Megérkezésük után igyekeztünk őket megszabadítani a parazitáktól... Hemzsegtek bennük a bolhák, férgek... Tudtuk, hogy nem lesz egyszerű, de reménykedtünk. Nem sikerült. Zab és Falatka, az élősködők által meggyötörten átsétált a Szivárvány-hídon. Mi pedig csak nézünk értetlenül: ember, miért, miért, miért...?

A másik veszteségünk egy idős kutya, akit gazdái altatni vittek az Illatos útra, de az ottani állatorvosok segítségével hozzánk kerülhetett. Jeff sajnos csak nagyon rövid ideig élvezhette új, átmeneti otthonát, mert a kor és a betegségek ledöntötték őt a lábáról, s el kellett engednünk. Amikor megismertük, egy a korának megfelelő egészségi állapotban lévő, de idős kutya volt, aki a korábbi közegéből, amely a biztonságot jelentette számára, kiszakadt. A gazdák nem adták meg az esélyt, hogy a maradék hónapjait, esetleg éveit velük élhesse le, megöregedett, mennie kellett. Jeff lelke romokban volt, s ha a lélek beteg, a test sem küzd többé... Aki idős kutyájától válik meg, éljen ennek a súlyával.

De nem csak rossz hírekről szólt ez a hetünk. A magyar vizsla fajtamentéshez megérkezett Trakk, a tündéri, érdeklődő, bújós magyar vizsla kan, aki egyelőre az eredeti gazdáját keresi - talált kutyaként. Ha az eredeti gazda hiteltérdemlő módon nem tudja igazolni, hogy Trakk az övé, akkor Trakk új otthont keres majd.

A csongrádi gyepmesteri telepről érkezett Crassus, a már kicsit komolyabb hozzáértést igénylő magyar vizsla kan, aki sajnos már túl volt egy antibiotikum kúrán, de mivel sem a köhögése, sem az orrfolyása nem múlt el, így állatkórházba került, ahol jelenleg is kezelik. Ahhoz, hogy elhagyhassa a kórházat, rutinos ideiglenes befogadót kell számára találnunk.

Talált kutyánk is lett a héten Melza személyében, aki két hétig az eredeti gazdáját keresi, azt követően pedig örökbefogadható lesz. Szerencséjére ideiglenes befogadónál sikerült elhelyeznünk, s hamar kiderült, hogy egy álomkutya.

Német partnerszervezeteink segítségével, hivatalos, ún. TRACES-fuvar alatt elutazott több védencünk is, hogy egy másik országban folytassa életét. A mostani csapat elég heterogénre sikerült, hiszen az utazók között volt pld. Balve, akiért sokan, sokat küzdöttünk, illetve sok-sok támogatónk drukkolt, szorított az életéért.

Jónás, a romos épületnél láncon élő drótszőrű magyar vizsla nagyon szépen összeszedte magát átmeneti helyén, így most már teljes pompájában indulhatott útnak.

Lufi néni is összecsomagolt, s bár úgy volt, hogy ő csak ideiglenes családra talált, de aztán hamar kiderült, hogy a család nem számolt azzal az egyszerű ténnyel, hogy Lufi néni extra-giga-bűbáj kutya. Bebukták, lett egy Lufi nénijük, amíg világ a világ.

A korosabb csapatot erősítette Süni bácsi is, akinek a nyakát kellett korrekciós műttetnünk érkezését követően, talán még többen emlékeznek rá. Azóta ideiglenes befogadónál töltötte mindennapjait, de innentől új idők jöttek el számára is.

Az erdőben, gombászás közben talált magyar vizsla keverék babacsapat, Tapló, Fafül és Laska, akik három különböző átmeneti családban nevelkedtek érkezésüktől most újra találkozhattak, de immáron azért, hogy megkezdjék azt, amit az eredeti gazdájuk nem igazán tervezett nekik: egy gondtalan és hosszú életet.

Doroka is külföldre került, ő is csomagolt. A gazdája által a másik, idősebb kutyájuk érdekében leadott fiatal, rendkívül dinamikus, folyton pörgő vizsla lány egy másik környezetben kezdhet új életet.

A Debrecenben talált, idősödő, de nagyon kedves vizsla hölgynek, Galagonyának nem került elő az eredeti gazdája - mint ahogy a legtöbb, gondozásunkba kerülő talált kutya esetében is így van, ami egyszerűen érthetetlen, hiszen az azért csak feltűnik a gazdának, hogy nincs a kertben a kutya, nem? - így új otthont kerestünk számára, amelyet Németországban találtunk meg, így Galagonya ezen a héten elutazott. 

A héten négy kutyánk költözhetett ideiglenes befogadóhoz, ami hatalmas segítség számunkra már csak azért is, mivel ezek a kutyáink megtanulhatják a lakásban élés alapvető szabályait, megismerkedhetnek a városi zajokkal, s mi is jobban megismerhetjük őket, hogy pontosabban határozhassuk meg azt is, hogy milyen gazdi mellett éreznék magukat igazán jól. Az eheti szerencsés költözőink nem voltak mások, mint Kotta, Eszter, Part és Puttó.

Kettő ivartalanítási beavatkozás is megszervezésre került, mind a kettő szerencsésen és komplikáció-mentesen lebonyolódott, s mind a két esetben örökbefogadás követte a műtétet. Nagyon örülünk, hogy Szobi és Parkett mostanra elmondhatják magukról, hogy gazdis kutyák.

A német dog fajtamentésnél ez a hét az idősek klubja nevet viselhetné, hisz két, idősebb, rendkívül leromlott állapotban lévő dogunk érkezett.

Sairus, a 6 éves, foltos kan kutya egy hirdetésen keresztül került hozzánk. Egy segítőnk figyelt fel rá - persze a képeken még nem ilyen állapotban "reklámozták" - aki ideiglenes befogadónak jelentkezett nálunk. A helyszínen mindenkit váratlanul ért a látvány. Sairus szó szerint csont és bőr. Rendkívül gyenge, pár perc séta és szaglászás után, máris fáradtan kuporodik le a helyére. Sokat alszik, pihen. Az ideiglenes befogadók kutyájával tökéletesen kijönnek, nincs vele semmi gond. Egy igazán kedves, barátságos szeretetre éhes dog szépség: Sairus.

A másik seniorunk Pagan, az 5 és fél éves, fekete kan. Pagant az utcán találták, majd pár hétre befogadták ideiglenesen, amíg hozzánk kerülhetett. Az ő esetében a fő probléma a gerincével van, illetve szegény annyira fél mindentől, hogy nem igazán közlekedik pórázon. Idő kell neki, amíg megszokja a napi rutint, a sétákat, a szeretgetést, törődést. Szerencsére az étvágya jó, így azt a pár kilót ami hiányzik róla, gyorsan magára kapja majd.

Jó hírünk is van: Zina ideiglenes befogadóhoz költözik!

Zoltánék segítettek Zinát elhozni hozzánk Tárnokra, azóta voltak nála sétálni is. Nagyon nagy lett a barátság Zina és az egész Család között, így Zoltánékhoz költözik a Kisasszony. Ha minden jól alakul, akkor a költözés végleges is lehet.

Mi nagyon drukkolunk, hisz Zina remek helyen élne. 

Az Alap Tevékenységi Csoportunknál folytatódott az "ideiglenesbe kihelyező hadművelet", amelyben korábban Tiara és Sellő hagyhatták el a kennelsort, s cserélték a hideg éjszakákat kényelmes, meleg, átmeneti otthonra. Szerencsére az ötös lista további két tagja hagyhatta maga mögött Tárnokot, így őket a sétáltatók, rajongók már ne ott keressék, de mindannyian továbbra is gazdára várnak!

Floki 2010-ben érkezett az ajkai gyepmesteri telepről, ahová gazdája adta le, egészen pontosan becserélte egy fiatalabb kutyára. Floki már akkor sem volt fiatal, s az elmúlt évek sem hatottak fordítva az öreg kutyára. Mostanra a látása is megkopott, de a lendülete nem: ugyanúgy élvezi a sétákat, labdázást, mint korábban. De a hideg nagy úr, s nem akartuk, hogy a megkopott ízületek, a fáradó szív a fagyokkal viaskodjon. Floki ideiglenes befogadóhoz költözött. Tudta, hogy valami különleges történik az életében, mert annyira pörgött, hogy szinte rá sem ismertünk. A lakásba érve lejelölt mindent, helyre tette a tükörkép-kutyát, majd labdázni kezdett. Reméljük, hogy jól alakulnak innentől a dolgai, s hogy egy lakást ismerő kutyára már talán egy végleges gazdi is szívesebben jelentkezik...

Zoé szintén az ajkai gyepmesteri telepről jött hozzánk, de ő még 2007-ben, a legeslegelső tárnoki lakosaink között volt, s azóta is várta, hogy valaki csak őt akarja. Nem volt szerencséje, mert a csíkjai megakadályozták abban, hogy gazdát fogjon magának. A stafford keverékek nem túl kelendőek, lássuk be: túl sok előítélet kapcsolódik hozzájuk. Mindenesetre Zoé egyáltalán nem igazodik az előítéletekhez, tökéletese megbízható, barátságos, vagány kutya, aki mostantól egy átmeneti otthonban várja, hogy valaki meglássa benne a társat.

Pes, a mini pincher szuka egy sikertelen gazdijelöltességet követően, második ideiglenes befogadója szárnyai alól Németországba költözött, végleges otthonába, a héten. Reméljük, hogy a félénk, nehezen megnyíló kutyalány megtalálja a boldogságát, s hogy sok önfeledt percet tölt majd új családja körében.

Ahogy Pes ment, a vele egyidőben érkezett, de közben gazdisodott Huta viszont visszaérkezett. Örökbefogadóinál még a macska is fölé kerekedett, így nem érzik azt, hogy Huta az ő családjukban valóban boldog lenne. Huta, az extra félénk, extra alárendelt, mindössze egy kilós mini pincher tehát új otthont keres, lehetőség szerint egy másik törpe vagy egy nem domináns kutya mellé, nagyon türelmes, nyugodt családban.

Huta- jobbra

A tacskó fajtamentés gazdagabb lett egy gazdája által leadott tacskó keverék szukával, Mügével, akit azért adtak le, mert "hullott a szőre". Mindig azt hisszük, hogy már mindent láttunk, de aztán mindig jön valami új...

Generál, a néhány hete, a gazdája által leadott tacskó kan ezen a héten meg is szüntette a tacskó fajtamentésnél a státuszát, ugyanis gazdihoz is költözött. Meglepve viszont nem vagyunk, mert egy nagyon jó idegrendszerű, kedves, lakáshoz szokott kutya esetében ez talán várható.

Terikutya érkezésekor egy korábbi örökbefogadónkhoz került, ideiglenes védencként, de hamar kiderült, hogy mind a kutyák között, mind Terikutya és a befogadók között nagy az összhang, így rövid határidővel jelezték is, hogy ez a középkorú kaninchen tacskó hölgy már nem költözik tovább sehova.

Korábban írtuk, hogy egy egykori védencünk ismét a gondozásunkba került, mert egykori örökbefogadója nem megfelelően tartotta, illetve elveszett tőle, de erről nem tájékoztatott minket. Szerencsére ideiglenes befogadóhoz került, akik visszavonhatatlanul beleszerettek, ami különösen azért jó hír, mert Spicáról kiderült, hogy alig-alig lát, szemét hályog borítja. 

A Sixfeet Dog Design és a Kutyás Vásár szervezői jóvoltából részt vehettünk a Hajógyári-szigeten egy kutyás vásáron, ahol jótékonysági sütivásárt is szerveztünk. Nagyon köszönjük a rengeteg önkéntesnek, támogatónknak a sok finomabbnál finomabb süteményt, amivel több, mint 120.000.- forint adományt sikerült Egyesületünknek gyűjtenie.
Találkoztunk volt védencekkel is, akik eljöttek, beköszöntek.

Beszéljenek a fényképek helyettünk:

http://gallery.site.hu/u/morzsa/futrinkautca/album276/kutyasvasar/