2013. 17. hét

Mi történt Futrinka Egyesületnél a 17. héten?

Ez a hetünk a tacskós csapatnál az érkezési oldalon volt nagyon intenzív, míg az alap csoportunknál több kutyánk ivartalanítását szerveztük meg úgy, hogy két tagunk szabadságot vett ki azért, hogy ezek a kutyák áteshessenek a szükséges ivartalanításon. Sokszor kapjuk meg kritikaként, hogy "nekünk ez a dolgunk", de valójában nem ez. Így mindig örülünk, ha valaki szeretne nálunk önkéntes lenni akár sétáltatóként, akár fuvarosként, akár más módon. Gyertek!

Az alap tevékenységi csoporttól átesett az ivartalanításon Szmörcsike, a közepes termetű keverék szuka, aki most már egyre kevésbé félénk, s szerencsére gyorsan oldódik, de természetesen türelmes gazdára lenne szüksége ahhoz, hogy meg tudja mutatni a valódi énjét. Más kutyákkal remekül kijön, az emberekkel is barátságos.

Bunsen a kutyaiskolánk éltanulója, de ez sem akadályozhatta meg őt abban, hogy ivartalanítását követően folytassa a gazdikeresést. A rendelő előtt nem igazán az éltanuló arcát mutatta, inkább abba igyekezett energiát fektetni, hogy az őt pórázon tartót a levegőbe repítse, de hát érthető: a város, a zajok, az izgalmas illatok...

Vigyori példája is jó arra, hogy szemléltesse: nem ott ér véget a mentés, hogy látványos fotók és bejegyzések tucatjainak felsorakoztatásával a kutya elkerül a korábbi helyéről. A mentés valójában ott kezdődik, hiszen ezután jönnek a szükséges orvosi körök, az oltások, azok ismétlései, az ivartalanítás, a szocializáció, a kutya megismerése és hirdetése. Vigyori számára az ivartalanításon túl egy alapos fültisztításra is szükség volt, mert a korábban véres, tépett füle gyulladásban is lehetett: a hallójárata szurokfekete volt az összegyűlt zsíros szennyeződéstől. Most már nem foghatja a fülére, hogyha nem hallja kéréseinket a séta során!

A héten egy alapos kutyánk költözhetett gazdához, de ennek is nagyon örülünk, hiszen tapasztaljuk, hogy a keverék kutyákat egyre nehezebb örökbe adni még akkor is, ha egyébként fiatalok, barátságosak és problémamentesek. Fanfárnak szerencséje volt, egy nagyon kedves család kiválasztotta, így mostantól boldog, gazdás kutya.

Persze nem múlhatott el a hét új kutyák nélkül, pedig igazán nem szabadna, csak ezután jön az a bizonyos "de"... Plottert, a hat év körüli vak, nagyon sovány és elhanyagolt keverék kant az egyik segítőnk találta Szolnokon, s mivel az állapotára való tekintettel esélytelen lett volna még a túlélésre is az utcán, a gondozásunkba került, de egyelőre keressük az eredeti gazdáját. Illetve jó lenne egy elkötelezett ideiglenes befogadót is találni számára, hiszen a szemészeti vizsgálatok, esetleges beavatkozások intézése és a lábadozás időszaka könnyebb lenne családi környezetben.

Berhidai Lujzi és Nudli hirdetését az egyik együttműködő szervezetünk, a várpalotai állatvédők osztották meg. A kutyák számára a gazdájuk kért sürgős elhelyezést, de az ottani állatvédő csapat minimenhelyén teltházzal üzemel, s elsődlegesen a gyepmesteri telep kutyáinak igyekszik segíteni, bár most azt is egyre nehezebben tudja megoldani, hiszen ott sincs sem támogatásból túlcsordulás, sem pedig jó gazdákból. Mivel korábban már többször segítettünk bajban lévő basset houndnak, így megvizsgálva a lehetőségeinket, igent mondtunk erre az összeszokott csapatra, akik meg is érkeztek hozzánk a hétvégén. 

Mint a felvezetőben is említettük, a tacskó fajtamentéshez hirtelen nagyon sok kutya került, no, nem azért, mert kiürítettünk valami titkos tacskógyűjtő helyet, hanem mert erre a hétvégére sikerült megszerveznünk és egymásba fűznünk úgy a fuvarokat, hogy ne kelljen külön útiköltségért elindulni Pécsre, Bajára vagy akár az ország másik, dél-nyugati településére. Pénzügyi lehetőségeink korlátosak, sajnos egyre kevésbé tudjuk megoldani az azonnali "egykutyás" ugrásokat, hiszen a benzinköltség és egyéb kapcsolódó dolgok nagyon sokat visznek el.

Pécsi Panni gazdája otthonba került, Panni, a középkorú szálkás szőrű tacskó szuka egyedül maradt a kertkapcsolatos lakásban, egy hölgy járt át kétnaponta etetni, s igyekezett az adódó kis időben biztosítani Panni számára némi társaságot is, de a kutya az elmúlt időszakban egyedül élt, ez sajnos meg is látszik rajta, nagyon igyekszik kötődni, de időközben a szobatisztaságot, a pórázos sétát annyira elfelejtette, hogy szinte az alapoktól kell mindent felépítenie ideiglenes befogadóinak.

Szerpentin egy egy év alatti rövid szőrű törpe tacskó kan, aki rejtett heréje miatt nem vált alkalmassá kiállítási karrierre, így a tenyésztője kérésére vettük őt gondozásba, hogy majd az ivartalanítását követően számára is megtaláljuk azt a családot, ahová tökéletesen be tud illeszkedni, s "hobbi kutyaként" teljes életet élhet, de addig is nagyon élvezi ideiglenes befogadói gondoskodását.

Emi egy középkorú fekete-cser törpe tacskó szuka, aki szintén ideiglenes befogadóhoz költözött. Sajnos róla már az érkezése másnapján kiderült, hogy babéziás, így néhány napot kórházban töltött, de szerencsére tökéletesen sikerült felgyógyulnia.

Szőke egy korábbi védencünk testvére, most rá is sor került, hogy új gazdát keressen. Az ő ideiglenes befogadói már opcióval vártak egy hozzá hasonlatos kutyára, így az elsőbbség adottá vált az átmeneti család számára, hogy végleges döntést hozzon. A döntésüket majdnem keresztül húzta egy nem várt baleset, a nagyon félős Szőke ugyanis kihúzta magát a sétáltató kezéből, s elszaladt. Rettegtünk, hogy soha nem kerül elő, de sikerült sarokba szorítani, így épségben előkerült. 

Egérke egy nagyon sovány, félénk, törpe tacskó szuka, akinek mosolygós képe akarva-akartalanul is bejárta a Facebookot, de egyelőre még nem az örökbeadására, hanem soványsága okának felkutatására koncentrálunk. Erre minden lehetősége adott ideiglenes befogadóinál, akik fiatal, egyetemista lányok, akik igyekeznek mindent a legjobban csinálni a pöttöm körül.

Lotta egy közékorú, hét év körüli fekete-cser tacskó szuka, akit úgy volt, hogy már magát gazdának gondoló család fogad indulásként ideiglenes befogadói opcióval, de a család már az első nap után, a kezdeti, a kutya helyváltoztatásából, bizonytalanságából fakadó, drámainak egyáltalán nem tekinthető problémák, mint a szobatisztaság hiánya vagy a szeparációs szorongásból fakadó ugatás, feladták, s azonnal visszavételt kértek, így most Lotta az egyik vezetőségi tagunknál, Mónikánál várja az igazit.

A hét legkülönlegesebb színű érkezője mindenképpen a fekete-tiger színű törpe tacskó kan, Tiger volt, aki szintén ideiglenes befogadóhoz került, ahol szép lassan tanulgatja a lakásban élés szabályait, a pórázon sétálást, illetve azt is, hogy a macskákkal bizony nem jó ujjat húzni.

Nem csak rövid szőrű tacskók, hanem egy hosszú szőrű kutya, Opera is a gondozásunkba került. Ő egy középkorú, extra könnyű, hosszú szőrű törpe tacskó szuka, akinek sajnos gerincproblémái alakultak ki, ami a tacskóknál nem számít különleges dolognak, de így ő már nem maradhatott tenyészkutya, hiszen egy vemhesülés akár az életét is veszélyeztethette volna.

Az érkezőkön túl átesett az ivartalanításon Misi, a nagykanizsai túlsúlyos tacskó keverék kanunk, vagyis egész pontosan felnyitották a pocakját rejtett herék után kutatva, tekintettel, hogy az ultrahang nem látott át a pocakján lévő zsíron, de mivel semmit nem találtak, így csak egy kis sebet ütöttünk azon a csodálatos pocakon. Ha már be volt bódítva, megröntgeneztettük a csípőjét, térdét, mert az egyik lábát "galloppozva" használja. Ennek oka a laza csípőízületben keresendő, amellyel egyelőre semmi tennivaló nincs.

Kodak gazdijelölteket fogadott és az "elsőlátásraszerelem-találkozás" hamar végleges változást hozott a fiatal vizslafiú életébe. Ivartalanítása során kiderült, hogy Kodak is - ahogyan egyre több védencünk - bőrférges, így gazdisodása előtt további vizsgálatok vártak még rá, hogy kiderítsük szívféreggel is meg kell-e küzdenie. A szívféreg teszteredmények nem egyértelműek, így később is meg kell majd azokat ismételni, ha a bőrférgességének kezelése befejeződött. De Kodak gazdijelöltjeit semmi sem rettentette el a közös élettől, így a kezeléseit és további vizsgálatokat is vállalták, ezúton is köszönjük nekik!

A székesfehérvári ASKA menhelyről érkezett hozzánk Kend és Konda a két drótos vizslakeverék. Kend a fiatal kan, sajnos nem volt túl jő bőrben, hányásos-hasmenéses és taknyos állapotban került hozzánk. Azonnal állatkórházba került, ahol napról napra javul az állapota. Konda is nagyon soványan, de szerencsére sokkal jobb étvággyal érkezett hozzánk, mint Kend. Ő hamar erőre fog kapni, egyelőre szintén állatkórházban gyűjti a kilóit.

Rolláról egy, a facebook oldalunkra felrakott segítségkérésből értesültünk: egy telepen élt láncra kötve, vékonyan, közel s távol se víz, se étel nem volt körülötte. Egy átmenetileg a környéken dolgozó állatbarát szúrta ki, és jelezte, hogy szeretne segíteni a kutyának tanácsunkat kérve. Kiderült, a fiatal vizsla kan tulajdonosa valaha a telepen dolgozott, de amióta elbocsájtották, a kutyával nem törődik, otthagyta. Telefonon sikerült utolérnie a tulajt, aki könnyedén le is mondott egykori kutyájáról. Így Rolla nyakáról az egyik legaktívabb segítőnk, Timi közbenjárásával, és a már említett állatbarát segítségével végre lekerülhetett a lánc. Rolla jelenleg családi panziós befogadónál élvezi a szabadságot és várja az igazit, az álomgazdit, aki egy rettenetesen aktív, nagyon erős vadászösztönnel bíró, igazi kópé vizslát szeretne társául.

Robi, a fiatal vizsla kan a miskolci CACIB kiállításon résztvevő önkénteseinkhez csatlakozva érkezett meg a Futrinka utcába, a várólistánkról. Gazdái társasházba költözés miatt döntöttek úgy, hogy új, kertes házzal és/vagy több idővel rendelkező gazdát keresnek az eddig kizárólag kertben élő kutya számára, a mi segítségünkkel. Szerencsére ők időben, nem csupán egy-két héttel a költözés előtt kezdtek el biztos megoldást találni a kutyájuk számára, így kényelmesen és gazdaságosan összeköthettük ezt a fuvart a miskolci rendezvénnyel. Szerencsére nem kellett csalódnunk: a gazdák türelmesen megvárták az előre egyeztetett találkozót, és nem szabadultak meg Robitól korábban, gyorsabb, de kétesebb kimenetelű megoldást, gazdajelöltet keresve számára. Bárcsak minden hasonló segítségkérés esetében így lenne...  Robi más kutyákkal remekül kijön, emberekkel kezdetben óvatosan ismerkedik, de kis idő alatt feloldódik, szeret labdázni, úszni, és az eddig gazdáknál, sajnos szökősnek is bizonyult. Ideiglenes befogadójánál azonnal beilleszkedett, és szerencsére úgy tűnik, nem is kell sokat átmeneti helyen lennie, mert több szimpatikus érdeklődő is jelentkezett a hirdetésére.

Minden jó dolog véget ér egyszer, így lett ez a www.kutyatrening.hu csapata által a kennelsorunkon biztosított öt hetes kutyaiskolával is: eljött az utolsó foglalkozás ideje. Kutyáink nagyon sokat változtak, alakultak az önkéntesekkel együtt töltött, speciálisan számukra biztosított idő alatt, tanultak hasznos dolgokat, de mindenekelőtt kaptak egy esélyt arra, hogy láthassák az érem jó oldalát, az igazi, a szerető embert. Köszönjük mindenkinek, aki eljött, s egy-egy védencünk mancsát fogva végigvezette őt az okosodás stációin. Hálánk jeléül minden kutyaiskolázó önkéntesünk egy-egy támogató pólóval és természetesen egy oklevéllel lett gazdagabb. Köszönjük!

http://kutyatrening.wordpress.com/2013/04/26/a-harmadik-csoport-tarnoki-okos-az-onkentesek-szemevel/

A német dog fajtamentés csapata új kutyákkal bővül a héten. Először egy talált dogról kaptunk bejelentést, aki Tiszaörsön kóborolt, és egy korábbi örökbefogadónk családja befogta őt, nehogy baja essen.
Így került hozzánk Leica, a 2-3 éves, fekete német dog szuka. Kicsit sovány, de kedves, barátságos kutya. Sok kullancsot szedtünk ki belőle, reméljük nem lesz gond vele, természetesen figyeljük a hangulatát, viselkedését.






A héten egy igazi veteránnal is találkozhattunk, Figó a 12 éves! fekete német dog kan is segítségre szorult. Tulajdonosa sajnos súlyos beteg lett, a családtagok pedig nem vállalták Figót. Ezért kértek segítséget a helyi állatvédőktől, akik egyből nekünk szóltak, így Figó bácsi egyenes ideiglenes befogadóhoz költözhetett. A kedves Öregúr mindenki nagy kedvence, és remekül kijön minden kutyával, élvezi a kerti sétákat, de az estéket szigorúan lakásban tölti - ezt kiköveteli magának! :)
Köszönjük a gyömrői Szomorú Szív Alapítványnak a segítséget.

A héten Egyesületünk meghívást kapott a miskolci CACIB kutyakiállításon való részvételre. Két napot töltöttek el önkénteseink, akik képviselték az Egyesületünket, bemutatták tevékenységünket, kutyáinkat és adományt is gyűjtöttek. Köszönjük!