2013. 14. hét

Mi történt a Futrinka Egyesületnél a 14. héten?

Sokszor leírtuk már, hogy tárnoki kennelsorunkon örömmel fogadunk mindenkit, aki szeretné egy-egy védencünket megsétáltatni, melyre 10 és 15 óra között van lehetőség, illetve szívesen látunk bárkit, akik betanulna a kutyáink hétvégi, önkéntes alapon szervezett ellátásába is, hiszen kevesen vagyunk, s így kell az általunk meghatározott minőséget biztosítanunk védenceink számára.

Ezen a hétvégén a sétáltatás, élményszerzés tekintetében nagy segítséget kaptunk a CITIBANK csapatától, akik a társadalmi felelősségvállalási programjuk keretében eljöttek hozzánk, s gyakorlatilag az összes kutyánkat kimozgatták, sőt, volt olyan kutyánk, aki többször is útra kelhetett más és más családok oldalán. Bár a takarításra így kevesebben jelentkeztek, de hamarosan szervezünk egy másik segítőnapot, amely kifejezetten a tavaszi rendrakásra koncentrál. Köszönjük hogy a CITIBANK idén is minket választott erre a kellemes, szabadidős programra, s hogy a kutyáink ismét sok-sok élménnyel lehetettek gazdagabbak. Nem titok, néhányan közülük a nap végére igazán elfáradtak. Köszönjük!

A legaktívabb hetet a magyar vizsla fajtamentés csapata zárta. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mennyire szükségünk van fuvarban segíteni tudókra, olyan lelkes önkéntesekre, akik az állatkórházakban látogatják védenceinket, akik segítenek nekünk a háttérben zajló koordinációban is, hiszen nagyon kevesen vagyunk. A munkánk minősége és mennyisége alapján valószínűleg sokan nem gondolnák, hogy tényleg csak egy maroknyi csapat szervezi és bonyolítja a dolgokat munka és magánélet mellett.

A héten több vizsla is érkezett a gondozásunkba. A meglévő szervezeti együttműködés keretein belül a miskolci Minimentők csapatán keresztül került hozzhánk az aprócska magyar vizsla szuka, Barcika, akit ideiglenes befogadónál tudtunk elhelyezni. Barcika talált kutyaként még az eredeti gazdáját keresi.

Az oroszlányi gyepmesteri telepről sem az első kutyát vesszük már át, elmondható, hogy nem csak a fajtatiszta egyedeknél, hanem a keverék, problémás kutyáknál is igyekszünk segítő kezet nyújtani, jelenleg is több kutyánk van, akik az oroszlányi telepet hagyhatták hátra, hogy nálunk próbáljanak szerencsét. Az ő csapatuk egészült most ki Alexával és Alexejjel, a magyar vizsla párral, akikért a karanténidő alatt sajnos nem jelentkezett eredeti gazdájuk.

Alexa


Alexej

Irha, a gyömrői talált magyar vizsla kan meggyógyult a köhögésből, s áteshetett az ivartalanításon. Próbáltunk neki ideiglenes befogadót vagy végleges gazdát felkutatni, de sajnos valami miatt érte senki nem jelentkezett, pedig egy nagyon kedves, nagyobb termetű, barátságos kan kutya, aki rendkívüli emberszeretetével vesz le mindenkit a lábáról. Irha végül a tárnoki kennelsor melletti kutyapanzió egyik fűtött kennelébe került.

https://www.youtube.com/watch?v=j6hY49l3kBY

Kicsivel szerencsésebb volt az ózdi erdőből az ottani közmunkások által kimentett, az ózdi állatvédők által elővizsgáltatott, majd általunk átvett, fejsérüléssel kidobott magyar vizsla kan, aki a kórházból ideiglenes befogadóhoz költözhetett. Reméljük, hogy hamar felépül, s összeszedi magát, mert ez előfeltétele lesz annak, hogy áteshessen az ivartalanításon, illetve hogy érdeklődés esetén gazdához költözhessen. Geze eredeti gazdája nem került elő egyelőre, de hiába a megtalálás körülményei, nekünk a jogszabályi előírásokat betartva keresnünk kell az őt potenciálisan elvesztő gazdát. Köszönjük, hogy hozzájárultatok Geze állatorvosi költségeihez!

Leffencs, a drótszőrű magyar vizsla szuka a héten átesett az ivartalanításon, mert kilátásban van számára egy örökbefogadó család. Szerettük volna, ha nem a műtét hiányán múlna az, hogy elhagyhassa a kennelsort, s kényelemben tölthesse az elkövetkező éveket.

Derma talált státuszából fakadó várakozási ideje lejárt, s mivel már oltva, chipezve, parazitamentesítve és ivartalanítva várta a költözés lehetőségét, ezen a héten el is hagyott minket, hogy megkezdje új életét egy szerető család oldalán. Reméljük, hogy soha többé nem lesz osztályrésze az utca, a nélkülözés.

Fidó már nagyon régóta várta az igazit, aki végül Németországból került elő, így ő ezen a héten a Vizsla-in-Not partnerszervezetünk segítségével országot váltott, hogy máshol legyen boldog.

Minoltát az erdő szélén találták, s onnan került a gyömrői menhelyre, ahonnan a segítségünket kérték, mert a kutya apatikus állapotban volt. Azonnal a segítségére siettünk, de sajnos a kórházi vizsgálatok során kiderült, hogy Minoltának szopornyica fertőzése van. Ugyan az orvosok lemondtak volna róla, mert tényleg nagyon feladni látszott, de ha hagytuk volna magunkat befolyásolni, s nem hittünk volna Minolta gyógyulásában, nem mi lettünk volna. Minolta ideiglenes befogadóhoz került, akinek most szembe kell szállnia ezzel a végzetes kórral. Ehhez természetesen minden támogatást megkap.

Kodakot, a nagyon barátságos, mindenkivel kedves magyar vizsla kant Szolnok mellett találták, s nálunk az első két hétben még az eredeti gazdáját keresi, hiszen talált kutyaként ettől eltekinteni nem lehet, bár kétséget kizárólag egy chip nélküli magyar vizsla tulajdonjogát igazolni meglehetősen nehéz...

Szintén Gyömrőről érkezett Nikon, az idős magyar vizsla keverék szuka, aki vicces fülével, kerekded idomaival, s nagyon kedves, lábtörlőre, s minden apró rongydarabra rákuporodó lényével mindenkit levett a lábáról. Egyelőre ő is az eredeti gazdáját keresi.

A tacskó fajtamentéstől egy régebb óta gazdára váró tacskó keverék kerülhetett gazdához ideiglenes befogadója által, akinek nagyon sokat köszönet. Bróker most már Berci néven az egyik barátnőjénél lelt végleges otthonra.

Szintén gazdához költözött, de ő nem Magyarországon, hanem Németországban Szita, a Pilis-Budai Kutyamentők által talált szálkás tacskó kölykök egyike, akit már nagyon vártak. Abban, hogy boldog élete lesz a kis pöttömnek, biztosak vagyunk, hiszen az életét innentől együttműködő partnerünk, a Jagdgefahrten e.V. felügyeli.

Szita testvére, Szappan is átkerült a gazdára talált kutyáink közé, de az ő esetében ideiglenes befogadói gyengültek el, s fogadták őt be végleges családtagul. Szappan egy igazán érzelmes, nagyon odafigyelő, gondos családba tehette be a fenekét, ahol innentől egészen biztosan gondtalan élete lesz, ráadásul mivel Budapesten maradt, így lesz alkalmunk találkozni is vele a jövőben, hogy személyesen láthassuk, mivé cseperedik.

Nózika, a gazdától átvett fiatal fekete-cser tacskó szuka átesett a héten az ivartalanításon, s a műtétet követően már új otthonába költözött, neki nem kellett sokáig várnia az álomgazdira.

Szintén ivartalanítási műtétre ment Kacér, a demodex fertőzésből gyógyult, különleges színű tacskó szukánk, akinél az atkafertőzés miatt kezelés eddig kizárta a műtéti beavatkozás elvégzését, de mostanra már sikerült annyira felerősödnie, hogy nem jelentett veszélyt az egészségére a beavatkozás.

Pick, a fiatal-felnőtt rövid szőrű tacskó kan szintén ivartalanítódott. Nem volt kérdés az ő esetében sem, hogy a műtétre sor kerül-e vagy sem, pedig sokszor és sokan megkeresnek minket ajánlatokkal arra vonatkozóan, hogy mi lenne, ha... Nincs ha, mert az Egyesület mentései alapelveinek egyike az, hogy semmiféle módon nem járulunk hozzá a tudatos vagy véletlen almok létrejöttéhez, így mind a szuka, mind a kan kutyáink kizárólag ivartalanításukat követően költözhetnek új otthonukba.

A német dog fajtamentésnél ezen a héten megkezdődött Niké kálváriája. Német dog védencünkön ismeretlen dudorok nőttek, melyek valamilyen gyulladást igyekeztek előjelezni. Az állatorvosi vizsgálatokat követően Niké elkezdte az antibiotikum-kúrát, s ekkor még - bár a dudorok állapota folyamatosan változott - hangulatilag jól volt.

Az alap tevékenységi csoportunktól ideiglenes befogadóhoz költözött aprócska foltos szuka kutyánk, Kotla, aki a kennelsort cserélhette fel a befogadó kényelmes kanapéjára, amit Kotla egyáltalán nem is bánt.

Elek, a gerincműtött kis termetű keverék kanunk pedig látogatókat fogadott, akiknek az első találkozás után is szimpatikus maradt a kis kópé, s erősen gondolkodnak a végleges befogadásán... Persze most, amikor ezt a beszámolót írjuk, már tudjuk a végkimenetelét ennek a dolognak, de nem lenne teljes és igazi a hét beszámolója, ha kimaradna ez az esemény, hiszen Elekre érkezése óta nem volt egyetlen érdemlegesnek tekinthető érdeklődés sem. Sőt nem érdemleges sem, egyáltalán semmi.

2013. 13. hét

Mi történt a Futrinka Egyesületnél a 13. héten?

Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a hét a döbbenet hete volt, hiszen olyan esetekben futottunk, amelyek szerencsére nem mindennaposak, de éppen ezért az ember ilyenkor nem tud nem megállni egy pillanatra, magához ölelve a saját kutyáit, hogy egy kis békére leljen a társaságukban, s szomorúan emlékezzen meg azokról, akik nem ennyire szerencsések, mint ők... 

Geze, a magyar vizsla határozottan nem volt ennyire szerencsés, merthogy csonttá aszalódva, bevert fejjel találták őt egy ózdi erdőben. A vállán ülő őrangyala elég aktívan jelen lehetett, mert ahol ő volt, arra normál esetben nem jár senki, most viszont közmunkások takarították az erdőt, ők találtak rá, s szerencsére nem hagyták magára: az amúgy is szinte semmi élelmükből adtak neki, egy, az erdőben talált műanyag elkerítő szalaggal megkötötték, s segítséget kértek az ottani állatvédőktől, akiken keresztül még a megtalálása éjszakáján már nálunk lehetett a kutya. A fején lévő sebet egy éles tárggyal okozták.

Szella, a drótszőrű magyar vizsla szuka a nagykanizsai menhelyről került a gondozásunkba. A kezdetben félénk kutyalány nagyon hamar kinyílt, s egy igazán karakán, de rendkívül jó agyú  kutyára tettünk személyében szert, nem utolsó sorban pedig - bár a szőre nagyon puha, ami nem igazán kívánatos a fajta standardje szerint - csodálatos küllemű kutyalány.

A héten szerencsére több vizsla csoportos védencünk is gazdához költözött. Az egyik leghihetetlenebb gazdisodás a nagyon sok éves MamCika vizslánkhoz fűződik, akibe egy fiatal pár szeretett bele, s vette őt magához. A kutya tökéletesen vizsgázott, s az idill a mai napig töretlen, bár a kutya érkezésekor néhány kedvesnek egyáltalán nem nevezhető szomszéd mindent elkövetett, hogy megnehezítse a gazdik dolgát, de szerencsére nem adták fel. Szomorú, hogy egy élőlény puszta ténye mennyire tud zavarni egyeseket, pedig ha valaki odafigyelve, civilizáltan kutyázik, akkor a kutya nem zavaró a környezet számára sem.

Rico, a szintén nagyon soványan gondozásba vett, de aztán szépen új erőre kapó nagyon kedves vizslafiú a héten átesett az ivartalanításon, s ez a beavatkozás egyben megteremtette a lehetőségét annak, hogy a korábbi ideiglenes befogadói státuszból az őt gondozó család végleges gazdává léphessen elő.

Zivatar, a nagyon kedves gyömrői talált kanunk a tárnoki kennelsoron várta az igazit, s szerencsére túl sokáig nem is kellett várakoznia, mert egy idősebb, de agilis pár beleszeretett, így Zivatar a kennelsor rendjét a belváros nyüzsgésére cserélte.

Theo, a fiatal magyar vizsla kan szintén elköltözött a gondozásunkból, innentől a napi aktivitását már új családja kell, hogy biztosítsa, de nem gondolnánk, hogy ez problémát jelenthet nekik, hiszen sportos családba költözött.

Pehely, a gyömrői Felhő-fiúk utolsó tagja szintén ezt a hetet választotta kirepülése időpontjául. Jó érzés, amikor több kutyánk is gazdához költözhet, különösen akkor, ha ezek többsége a kanok közül kerül ki, mert rájuk sajnos nagyon kevés az érdeklődő.

Vannak olyan kutyák, akiket valami miatt nem pártol a szerencse, de miattuk vagyunk mi,  az  alap tevékenységi csoportunk kifejezetten az esélytelen kutyákat menti, nekik biztosít lehetőséget arra, hogy a "saját ütemükben", ami sokszor akár hosszú hónapokat, akár éveket is jelenthet, találják meg a számukra tökéletes családot. Minára nem volt érdeklődés, hiába vált a félős kutyalányból egy barátságos, az emberek felé nyitni akaró ebbé a nálunk töltött időben. Csodák csodájára a fotói alapján bizalmat szavazott neki egy osztrák család, így Mina a miskolci gyepmesteri telepről néhány nálunk töltött hónap után egy osztrák kanapén találta magát egy német juhász keverék társaként. 

Nem csak a kilátszó bordák és medencecsont okozhat döbbenetet, hanem az extrém túlsúly is: Misi, a nyolc év körüli tacskó keverék bőven a kora dupláját nyomja, a jelenlegi súlyának több, mint a fele feleslegesen van a kutyánk, ami nagyon megterheli a gerincét, az aprócska lábait, egyszóval mindenét. Misi így most mozgásos diétán van, mert le kell adnia a súlyából, egyszerűen ez az állapot felszámolja az amúgy kedves, vicces, a dolgait morogva féltő kutya urat, aki szeretne magának ideiglenes befogadót vagy gazdát találni. Mielőbb.

Pick, a fiatal rövid szőrű kan a gazdájától került a gondozásunkba, aki sajnos rájött, hogy nem tud egy fiatal kutya számára megfelelő körülményeket biztosítani, s a segítségünket kérte. Picket ideiglenes befogadónál sikerült elhelyeznünk.

Nózika szintén gazdás kutya volt, de nem maradhatott tovább az eredeti családjában, így neki is meg kellett találnunk a megfelelő elhelyezést, hiszen a családi környezet után nem tehetjük mi sem máshová, mint családban. Szerencsére sikerült neki is ideiglenes befogadói elhelyezést felkutatnunk.

A héten egy tacskó védencünk szerencsésen kirepült: a belvárosi táskában talált kiskutyánk, Vilkó volt a szerencsés, aki ettől a héttől kezdve mint gazdás kutya folytathatja az életét. 

Sajnos a német dog fajtamentés háza táján kevésbé jó hírrel zártuk a hetet, mert Nikét, a német dogot vissza kellett hoznunk ideiglenes befogadóitól, mert folyamatosan azt leste, hogy hol szökhet meg, így pedig nem lehetett biztonsággal a kapun belül tartani. A visszatérése nem esett igazán szerencsés időpontra, s nem is alakultak túl jól az elkövetkező napok, de erről a következő beszámolónkban írunk majd.

2013. 12. hét

Mi történt a Futrinka Egyesületnél a 12. héten?
 
Ezen a héten többször is belefutottunk az "idős kutya" problémába, ami azáltal, hogy a gazdák nem kívánnak vele foglalkozni a mi vállunkra rak terhet, pedig nem mellettünk éltek ezek a kutyák, nem mi dobtuk ki őket szívtelenül, de nekünk kell megoldani az ő elhelyezésüket, állatorvosi dolgaikat, s biztosítani számukra a nyugodt körülményeket amellett, hogy keressük számukra a végleges befogadó családot, ha egyáltalán akadhat ilyen.

A tacskó fajtamentés a héten egy 13 éves, gazdája által leadott tacskó keverék szukával lett gazdagabb, akit a bajai gyepmesteri telepről hoztunk el az eredeti oltási könyvével, amelyből látszik, hogy valaha szerették, hiszen minden oltása rendben volt visszamenőleg. Azt tudjuk elképzelni, hogy az őt szerető igazi gazda előbb meghalt, minthogy szeretett kutyája elhagyta volna, s az örökösöknek nem kellett... Momy szerencsére nem tört össze, egy nagyon jó idegrendszerű kutyáról van szó, aki könnyen nyit új emberek irányába is, tökéletesen lakáshoz szokott, szobatiszta, más kutyákkal barátságos. Senki meg nem mondaná, hogy ő már 13 éves, ha az utcán találnánk, nem becsülnénk hat évesnél idősebbnek, az biztos. Szeretne ő is magának egy szerető családot, de a kora miatt nem biztos, hogy az ivartalanítására még sor kerül, tehát a családnak valószínűleg vigyáznia kell rá élete hátralévő részében.

A másik gazdától érkező tacskónk sem igazi tacskó. Vadász gazdája adta le nálunk Ózert, az alig egy éves múlt alpesi tacskókopó kant, akit a vadász másik kopója terrorizált, emiatt Ózert sem enni, sem mozogni nem tudott biztonsággal, így mire hozzánk került teljesen lesoványodott, illetve az első hetet alvással töltötte, annyira kimerült volt. Most már kezd kinyílni, s lassan felfedezi a világot, de számára a legnagyobb segítség az volt, hogy háborítatlanul pihenhetett.

A harmadik új tacskó sem tacskó, de ezen talán senki nem lepődik meg: Molly, a tacskó keverék szuka az ajkai menhelyről érkezett, mivel a menhelyen teltház volt, s így nem tudtak átvenni altatás elől kutyákat a helyi gyepmesteri telepről, s ebben szerettünk volna számukra segítséget nyújtani. Molly egy kiegyensúlyozott kutyalány, aki, ha minden jól alakul, nem sokáig kell, hogy a gondozásunkban várakozzon, mert van rá érdeklődő.



Szerencsére gazdisodásokról is beszámolhatunk, így a héten jelentősen csökkent a gondozásunkban álló tacskók és tacskó keverékek száma, amelyre már nagyon nagy szükség volt, hogy a várólistáról el tudjuk kezdeni tervezni az új érkezők átvételét. Paszternák, a tündéri szálkás tacskó átesett az ivartalanításon, majd Pomázra költözött egy nagyon kedves családhoz, ahol már az első percben a mancsa köré csavarta az egész családot.




Szintén gazdához költözött Szenátor, a középkorú törpe tacskó kan, akit a korábbi örökbefogadói sajnos visszaadtak összeférhetetlenség miatt. Reménykedtünk, hogy a rá régóta váró családban boldog lehet, de az idő közben már sajnos erre is választ adott. Erről egy későbbi beszámolónkban írunk majd.

 

A tárnoki kennelsorról szerencsére egy héten költözött el a két tacskó keverék lányunk. Maggi Mohácsra tette át a székhelyét, ahol egy háromgyermekes családban fog innentől élni, s soha nem lesz egyedül.


Kóborlási társa, Garda is elköltözött, ő Budapest IV. kerületében talált új otthonra, s bár az első éjszaka után úgy volt, hogy vissza is kerül hozzánk, mert az örökbefogadó hölgy annyira a régi kutyáját akarta benne látni, hogy lelkileg összeroppant, de szerencsére a közösen telő órák alatt Garda kedvessége megnyitotta az új utat, amelyet ők járhatnak majd közösen a  jövőben.
 
Maggi és Garda

Típus, a tacskó keverék kan, Taktika egyik életben maradt kölyke sokáig várakozott az igazira, de végül Ausztriában találta meg végső otthonát, ahová ideiglenes befogadói összetört szívvel ugyan, de elengedték.
 

Nagy öröm is ért minket a héten, mert az epilepsziával küzdő szálkás szőrű tacskó lányunk, Hektika is kapott egy esélyt osztrák partnerünkön keresztül, hogy új életet kezdjen. Sajnos az őt ideiglenesen vállalni tervező család már az első este eldöntötte, hogy mégsem szeretnék kockáztatni a macskáik életét, így úgy volt, hogy Hektika másnap visszaköltözik. Ekkor lépett a képbe az az osztrák család, akik korábban Hektika speciális vérképét kérték és finanszírozták, de utána mégsem merték vállalni őt. Szerencsére a találkozás jól sikerült, s bár elsőre ideiglenes szerződést kötöttek, alig pár nap elteltével örökbefogadásira

cserélték. Azóta Hektika gyógyszereit az ottani orvos lecserélte, így elmúltak a szobatisztasági gondok is, s sokkal felszabadultabb lett a kutya, illetve mivel a vizsgálat során szívproblémát azonosítottak, most arra is gyógyszert kell szednie Hettinek. Dinaperonnak, Hektika korábbi ideiglenes befogadójának köszönjük,

hogy ilyen sokáig gondját viselte.

Az alap tevékenységi csoport elméletileg nem menthetne több kutyát, s valójában nem is fog egy darabig, mert átlépte azt a létszámot, amelyet felelősen menedzselni lehet, de az ajkai menhely teltháza miatt, hogy ne kelljen altatni a helyi gyepmesteri telepen, s kerülhessenek át onnan kutyák a menhelyre, kettő keverék szukának segítséget nyújtottunk.

Panka egy közepes termetű, fekete-fehér, nagyon kedves, könnyen barátkozó, más kutyákkal teljesen megbízható szuka kutya, aki egyelőre egy másik panzióban talált elhelyezésre, de várja, hogy valaki akár ideiglenesen magához vegye, akár örökbefogadja.


 
Sári a tárnoki kennelsorra került, s mindenkit elvarázsolt csodálatos jellemével, merthogy a nem túl tetszetős külső mögött egy nagyon nyitott, mindenkivel barátságos, agresszió-mentes kutya lapul, aki élvezi a sétákat, s minden más kutyával tökéletesen kijön. Ragaszkodása, folyamatos mosolya a legjobb ellenszer bármiféle depresszió ellen.

 

Egy új macska gazdikeresőnk is lett a héten. Rozi önként csatlakozott egy százhalombattai családhoz hónapokkal ezelőtt nagyon rossz állapotban. A család szépen helyrehozta, oltatta, ivartalanította, s most eljött az idő, hogy gazdát keressenek neki. Egyesületünk ebben segít, így ha valaki szeretne egy szuverén, valószínűleg élete első felét emberek társasága nélkül töltő, de a kényelmet kedvelő cicalányt, jelentkezzen.

Mint ahogy a beszámoló elején írtuk, az idős kutyák hete volt. Roni, az idős cukorbeteg vizsla nem maradhatott tovább ideiglenes befogadójánál, így megoldást kellett számára találnunk, ami egy a betegsége miatt speciális ellátást is igénylő öreg kutya esetében elég nagy kihívást jelentett. Az egyik ideiglenes befogadónk segített ki minket, s Roni hozzá költözött. Azért, hogy innentől mindenki nyomon követhesse hétköznapjait Facebook oldalt indított, amely az alábbi linken érhető el:

https://www.facebook.com/pages/Roni-a-Cukorvizsla/447281158682520

A magyar vizsla fajtamentéstől több kutyánk tette át a székhelyét külföldre a héten, ami nagy könnyebbséget jelent, hiszen a várólistán nagyon sok kutya várja, hogy segíteni tudjunk nekik, ehhez viszont kell az is, hogy szabaduljanak fel helyek.

Kuszkusz, a félénk és aprócska vizsla szukát szomorú szívvel engedték el ideiglenes befogadói, akiknek köszönjük, hogy gondját viselték az elmúlt időszakban. Sajnos Kuszkusz külföldi élete nem indult zökkenőmentesen, mert az őt örökbefogadni tervező család végül lemondott róla, de német partnerszervezetünk természetesen megoldotta Kuszkusz családi elhelyezését.

Hajdina, a középkorú magyar vizsla szuka is összepakolta a cuccát, hogy ideiglenes befogadójától végleges családba tegye át a székhelyét. Sajnos ő is azok közé a kutyák közé tartozott, akik bár kedvesek, barátságosak, mégsem keltik fel a belföldi örökbefogadók érdeklődését. Szerencsére külföldön egy középkorú kutya még nem minősül idős kutyának, s szívesen veszik maguk mellé családtagnak az emberek.

Alíz számára a gazdái kértek tőlünk segítséget, mivel egyre kevesebb idejük volt a kutyával foglalkozni, és Alíz gyakran utánuk próbált szökni, az amúgy jól nevelt, nyugodt kutya nagyon rosszul viselte az egyedüllétet. Hosszas egyeztetés után úgy döntöttek, hogy szeretnék megadni számára az esélyt arra, hogy egy neki megfelelőbb tartási körülményeket biztosító családra leljen. Mivel a gazdák rendesen oltatták, s az ivartalanítását is biztosították, és gazdajelölt is akadt számára azonnal az egyik partnerszervezetünknél, így szerencsére nem sok időt kellett töltenie átmeneti helyen, és új életet kezdhetett.

Diát, a fiatal vizsla szukát az utcáról fogadta be a segítségkérő család több, mint egy éve, eredeti gazdáját nem találták, így úgy döntöttek, megtartják, és gondoskodtak oltásairól, ivartalanításáról is. Sajnos Dia is szökni kezdett, a család így fájó szívvel, de úgy döntött, biztonságosabb otthont kell találniuk számára. Mivel Dodorka helye felszabadult, neki csupán egyetlen éjszakát kellett nálunk töltenie, és csatlakozhatott az utazókhoz és máris egy új családba kerülhetett.

Volt még egy gazdától egyből utazó vizsla szuka a listán, de közvetlenül az utazás előtt a gazdái meggondolták magukat, s nem engedték el a kutyát. Ez önmagában természetesen nem baj, hiszen minden kutyának a saját családjában van a legjobb helye, ahol szeretik, de ez esetben rengeteg szervezés, illetve egy németországi, Bodorkát váró, de cserben hagyott család lett az eredmény úgy, hogy ha előre tudtunk volna a család döntéséről, ajánlhattunk volna mást a védenceink közül, akinek így megadatódhatott volna a gazdissá válás lehetősége.

Todi, a sármőr vizsla már elég régen ideiglenes befogadóknál lakott, s bár többször volt rá ígéret, hogy utazik, erre a nagy utazásra csak most került sor. Todi rendben megérkezett, s hamar beilleszkedett új helyén is, amelyhez nagyon nagy hozzájárulást adtak ideiglenes befogadói azzal, hogy mindenre megtanították, amit egy lakásban élő vizslának tudnia kell.

Bár csak a szívünk mélyén reméltük, hogy eljön ez a nap, de az ajkai gyepmesteri telepről mentett, idősödő magyar vizsla úr, Horog is bekerült az utazók közé. Igaz, hogy csak az utolsó pillanatban, de ezt mi egyáltalán nem bántuk, hiszen mindannyiunk számára különleges volt a néha kicsit morcos, de megfelelni akaró, kicsit pocakos, kicsit tokás vizsla bácsi.

A külföldi gazdisodók mellett lett egy hazai szerencsésünk is Lullu személyében, aki ideiglenes befogadójától Érdre tette át a székhelyét, ahol már nagyon várták őt, s ahol aktív, élményekben és odafigyelésben gazdag élet vár majd rá.

A héten egy új kutya érkezett, a ceglédiektől került a gondozásunkba Leffencs, a drótszőrű magyar vizsla szuka komoly sebekkel a hátán, illetve lesoványodva. Szerencsére a bőrkaparék vizsgálat alapján megállapíthatóvá vált, hogy a sebeket nem fertőzés, hanem valószínűleg a korábban tömegével a kutyában élő bolhák okozták, s a rendszeres foglalkozás és étkezés hatására Leffencs szépen összeszedte magát.

A heti beszámolót egy nagyon nagy lehetőségről való beszámolóval zárjuk, ugyanis idén újra elindulhatott a www.kutyatrening.hu csapata által a tárnoki kennelsoron a tavaly is nagy sikerrel bonyolított kutyaiskola, ráadásul idén annyi önkéntes jelentkezett az öt hetes képzésre, hogy három csoportban is okulhatnak az ebek.

http://kutyatrening.wordpress.com/2013/03/25/ujra-tarnoki-okosok/

Az iskolában készült fotók az alábbi linken tekinthetők meg:

http://gallery.site.hu/u/morzsa/futrinkautca/album276/Tarnoki_okosok/

Március végén fajtamentő csapatunk ismét képviseltette magát a Vizsla Túrán, mely ezúttal Kecskeméten került megrendezésre. Az új vizslás támogatói pólóink népszerűek voltak: 35.500 Ft adományt gyűjtöttünk, s kaptunk néhány pórázt + táplálékkiegészítőt is! Köszönjük szépen minden kedves Támogatónknak! De ezúttal nem csak az adományoknak örülhettünk, hanem annak is, hogy több védencünk is lehetőséget kapott, hogy részt vehessen az össznépi kiránduláson: Josh, Tüske, és Bulgur is velünk jött.