Ha valaki azt hinné, hogy a nyár az állatmentők számára is a könnyed, pihenéssel és kacagással teli időszak, hát hatalmasat téved. A nyár, különösen ez az idei a sok-sok viharral, időjárás-változással igazán megterheli a védenceinket, különösen az idősebbeket. A héten nagyon kicsi híján elveszítettük Gombóckát, hiszen egyik epilepsziás nagyrohamból a másikba esett, már nem volt magánál... Kórházba került, de másnap befogadója hazavitte őt. Talán csak valahol nagyon a szívünk mélyén mertük remélni, hogy újra visszatérhet közénk, hiszen nagy küzdő... És sikerült! Ha lassan is, de tisztul a tudata, s bár sok gyógyszert kap, illetve folyamatos az állatorvosi kontroll, talán már látjuk az alagút végét - vagy az már egy újabb alagút kezdete? Gombóckánál soha nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy mostani helyéről már nem megy sehová. Élete végéig biztosítjuk az állatorvosi és egyéb ellátását, de elmozdítani nem fogjuk.
A másik nagy izgulni való a héten az alapos csoport veteránja, Tiara körül volt, akinek a hónaljában kezdtek újabb daganatok növekedni, s mivel már fájdalmat okozott számára a mozgás, nem lehetett tovább halogatni a beavatkozást. Szerencsére jól vette az akadályt, s a műtét után - a korábbi beavatkozással ellentétben - szépen ébredt, mostanra pedig már újra a régi. Tiara is egyike azoknak a kutyáinknak, akik talán futrinkás kutyaként fognak egyszer elmenni, hiszen soha, még egy halvány érdeklődés sem volt rá. Szerencsére befogadó családban élhet, így ő a gazdihiányt nem is érzékeli, mi tudjuk csak.
A tacskók háza tájára kanyarodunk vissza, ahol egy másik kutya is állatorvosnál járt. Frédinek tudottan volt egy autóbalesete, azt szerettük volna megtudni, hogy mennyire okozhatja valamiféle visszamaradt fájdalom az esetleges viselkedését. Látszik, hogy a csípője volt érintett, az a része érzékenyebb is, de mivel kemény tacskó, fájdalmat nem jelzett... Mindenesetre őt rutinos, de türelmes gazdinak szeretnénk örökbeadni, mert a hirtelen mozdulatokra, különösen ha a hátát érinti valaki, odakapással reagál(hat).
Egy korábban örökbeadott tacskó védencünk is állatkórházi sürgősségi látogatással került vissza a gondozásunkba. Hevest elütötte egy autó, s nagyon súlyosan megsérült, de a gazdái nem tudták biztosítani a műtéti beavatkozás költségeit. Igazából mi sem állunk most túlságosan fényesen, de egyetlen védencünket sem hagyunk bajban vagy legyintünk: altassák el, az lesz a legjobb... Heves csípője darabokra tört, most szegecsek és vasak vannak benne, illetve volt egy felszakadt hasfala, azt is rendbe tették. Nagyon hosszú lábadozás vár még rá, de napról napra egyre jobb lesz. Mi legalábbis erősen hiszünk ebben!
Voltak a héten ideiglenes befogadó váltásaink is. Elsőként Császármorzsa jött el a korábbi panziós helyéről, hogy egy kicsit jobban megismerhessük: rutinos átmeneti szállásunkra került. Az első hírek szerint tökéletesen sikerült a beilleszkedése, amit aztán fotók is megerősítettek: hiába no, Császármorzsa igazán jó kutya, csak valahogy senki nem akarja ezt meglátni.
Bérc, a három, magára maradt kis tacskó közül életben maradt egyetlen tacskó baba a héten végleges gazdára talált. Nagyon különleges szerepe lesz gazdija életében, ez már az első találkozáson látszott. Mi pedig boldogok vagyunk, hogy legalább neki sikerült.
Sajnos póttestvérei, Buxa, Bála és Botorka nem ilyen mázlisták. Nagyjából számítottunk rá, de azért mégis meglepődtünk, hogy egyikük sem talált gazdára ezen idő alatt, pedig bár feketék, nagyon szép küllemű és kedves kutyalányok mindhárman. A korábbi ideiglenes befogadójuk elutazott, így nekik át kellett költözniük egy másik átmeneti állomásunkra, ahol továbbra is várják az ideiglenes befogadók, de méginkább a végleges gazdik jelentkezését.
Gyorsan történtek a dolgok, de mi nagyon örültünk neki: egy tárnoki kennelsori veteránunk, Birtok is elhagyott minket a héten. Németországból jöttek el érte személyesen a gazdái, akik elsőre beleszerettek - ezt mondjuk nem csodáljuk, mert Birtok nagyon-nagyon jó kutya. Azért is nagy öröm, hogy mehetett, mert a szeme folyamatos és rendszeres ápolást igényelt, amit mi a kennelsoron nagyon nehezen tudtunk csak számára biztosítani. Reméljük, hogy ennek a miskolci gyepmesteri telepről mentett öregúrnak még lesz jópár boldog és szép éve gazdái oldalán.
Egy másik veteránunk is gazdijelöltes lett a héten, ugyan ő még nem utazott el, de már lassan csomagolhat. Wanna a szerencsés, a tizentúli tacskó keverék hölgy, aki a Gombóckát örökbefogadni akaró családhoz utazhat majd.
Esélytelen csoportunk egy láncon tartott, más kutyákkal agresszív, középkorú ír szetter hölggyel, Szmilával gazdagodott, aki ideiglenes befogadónál került elhelyezésre. Szmila nagyon élvezte a láncos lét és a család közötti óriási kontrasztot, s örömmel fogadta a kozmetikát, a fürdést és a kényelmet is.
További két új esélytelen csatlakozott a csapathoz, de közülük az egyik, Szurikáta, a szinte még kölyök, vicces arcú keverék szuka nem sokáig volt nálunk: előkerültek az eredeti gazdái, akik nagyon örültek a viszontlátásnak. Felhívtuk a figyelmüket arra, hogy nagyon vigyázzanak rá, illetve hogy az egyedi azonosító chip kötelező, annak segítségével sokkal gyorsabban intéződhettek volna a dolgok.
Fácán gazdája nem került elő, pedig ő viszont chipes. De a chiphez regisztrált számon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nekik nincs kutyájuk, az őket megelőző gazda pedig az Illatos út volt... Mindenesetre azt legalább biztosra vehettük, hogy a kutya kombinált oltással is rendelkezik, illetve megtudtuk, hogy a megtalálás előtti napon fogadták örökbe a telepről. Fácán a tárnoki kennelsor lakója lett. Aztán sajnos az is kiderült, hogy enyhe szívféreg pozitív, így a kezelése megkezdődött. Sajnos nem ő az egyetlen szívférges kutyánk... Elkeserítő a helyzet, s a gazdák még mindig nem veszik komolyan, hogy most már Magyarországon sem unikum ez a fertőzés, egyre nagyobb egyedszámot érint.
A magyar vizsla fajtamentés folytatta már szokásosnak mondható feszített munkáját. Kele, Kera vizslamama fekete vizsla keverék babája ideiglenes befogadóhoz került. Továbbra is várja az álomgazdi jelentkezését, aki vállalja a kölyökkutyákkal járó terheket, cserébe a sok boldogságért, nevetésért. Mint minden kölyökkutyát, Kelét is ivartalanítási kötelezettséggel adjuk örökbe felelős gazdához.
Pörkölt vizslánk miután túlesett az ivartalanításán, olyan szerencsés volt,hogy a kennelsorról rögtön opciós ideiglenes befogadóihoz került lábadozásra, akik nagyon szeretik őt és szeretnék hivatalosan is örökbefogadni felépülése után.
Az ASKA menhelyről átvett vizslahölgyünkről, Réziről kiderült, hogy nemcsak szemtengelyferdülése van, hanem egyik szemére valószínűleg teljesen vak. Azonban Rézit ez semmiben sem akadályozza, olyannyira, hogy augusztus végén utazik is német gazdajelöltekhez.
Szálka Bácsi hipergyorsasággal tette át székhelyét opciós ideiglenes befogadókhoz. Még minket is meglepett. Köszönjük Lucáéknak, hogy szerették és köszönjük leendő családjának, hogy szeretni fogják az idős öregurat.
Egyik vezetőségi tagunkhoz került a Jánkmajtison talált, nagyon gyenge és sovány drótszőrű magyar vizsla szuka, Jolánta. Jolánta nem egyszerű eset, hiszen szeparációs gondokkal küzd, aminek oldásában befogadója tacskója reméljük nagy segítség lesz. 14 napig eredeti gazdáját keresi.
Siklósi Állatvédők találták és tőlük került gondozásunkba, ideiglenes befogadóhoz Maja, a körülbelül 2 éves, kedves vizslalány.
14 napig ő is eredeti gazdáját keresi.
Zira, német dog szuka megérkezett a tárnoki kennelsorra, gazdától. Ideiglenes befogadót keresünk neki nagyon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése