Ezen a héten erőn felül teljesítettünk, s egyelőre nem tudjuk, hogy helyes döntést hoztunk-e, amikor az Illatos útról öt, régóta benn lévő, esélytelen keverékkel bővítettük az amúgy is az egyik legnagyobb létszámmal működő alap tevékenységi csoportunkat. Segíteni akartunk, s azoknak a kutyáknak, akik most már biztonságban nálunk vannak, ez a segítség az életét jelentette. De most jön az állatvédelmi tevékenység kevésbé látványos, ámde embert próbáló része: előteremteni a tartásukhoz, állatorvosi ellátásukhoz a fedezetet, megszervezni a fotózásukat, ivartalanításukat, hirdetésüket... Nem könnyű ez. De nézzük, hogy kik azok, akiknek sikerült eljönniük a teltház miatti altatás veszély elől!
Természetesen igyekeztünk a profilunkba illő, emiatt várhatóan nehezebben örökbeadható kutyáknak segítő kezet nyújtani, akik nem nagyon számíthattak volna mástól segítségre. A fekete kutyák eleve nem indulnak nagy esélyekkel, így közülük kettőt is választottunk. Az egyikük egyben a telep legrégebben várakozó kutyája is volt, akinek nem segített a szabadulásban az sem, hogy ősei között staffordshire terrierek is lehettek, emiatt látszik rajta a "harci pracliság", miközben szegény csupa bizonytalanság, félelem. Ő a Létra nevet kapta nálunk a keresztségben.
A másik fekete egy igazán csodálatos küllemű, s nagyon jó idegrendszerű, extra barátságos, de aktív, fiatal kan kutya, akivel egy sportosabb gazdi igazán jól fog járni majd. Igaz, sok foglalkozásra van még szüksége, de benne valaki tényleg a tökéletes társára lelhet: Basildon.
Gamandor egy fiatal-felnőtt óriás, aki nagyon szeretne valakihez tartozni, de cserébe szigorúan felügyelné a rá bízott területet is úgy, hogy a nap végén a gazdi lábához heverhessen a tévé elé. Gamandor egy emberközpontú, ragaszkodó kutya, aki más kutyákkal fenntartással tartható együtt, de igyekszik.
Tütü nagyon vicces, sípolós, figyelmet követelő, nagyon-nagyon emberközpontú és szeretetigényes, mégis kicsit félénk kutya. Más ebekkel tökéletes viszonyban van, mindenkivel jól kijön, de legjobb védekezés a morgás alapon ha úgy érzi, hogy sarokba szorult, morog egy keveset, de közben rendületlenül csóválja pamacsnyi farkincáját.
Citrint valószínűleg észre sem vette volna senki, ha nem lett volna fenn az Illatos út honlapján, merthogy annyira félt, hogy inkább a kutyaházban töltötte az idejét. Szerencsére a telep elhagyását követően visszatért az addig rejtegetett, barátságos énje, s egyre bátrabban nyitott az emberek felé. Citrin más kutyákkal is tökéletesen kijön.
Egy korábbi védencünk is visszatért a héten, mert örökbefogadói sajnos nem tudták számára azokat a körülményeket biztosítani, amely mellett a megfelelő fejlődése és biztonsága az Egyesület által előírtakat is figyelembe véve megoldható legyen. Gersli hamar elfogadta a megváltozott helyzetet, s nagyon élvezi a napi rendszeres foglalkozásokat, hosszú sétákat, s a kutyatársaságot is.
A nyári örökbeadások száma meglehetősen alacsony, az alap tevékenységi csoporttól egyetlen kutya távozott a héten, Berhidai Nudli, a basset hound kan hagyta el az országot, hogy Gandhi néven új életet kezdjen Németországban. Már be is köszönt a kanapéról, s nagyon meg van elégedve a változással.
Nem zárt kevésbé aktív hetet a magyar vizsla fajtamentő részlegünk sem, ahol a héten leginkább befelé áramlottak a kutyák, már-már végeláthatatlannak tűnt az a sor, amelyben kígyóztak a segítségünkre váró állatok.
Mezei Tádét és Fület a gazdái adták a gondozásunkba, mert a két felnőtt vizslájuk számára már nem tudtak megfelelő körülményeket biztosítani. Bár a két kutya együtt nőtt fel, de nem feltétlenül együtt keresnek új gazdát, hiszen meg kell tanulniuk nyitni a világ felé, s új ismerősöket szerezni, amire egymásra utaltságukban nem nagyon van lehetőségük.
Régóta a várólistánkon volt Mishka, a Debrecenben talált drótszőrű magyar vizsla kan, aki egy vizslarajongó segítőnk, Andi jóvoltából átmeneti elhelyezést kapott, amíg mi ideiglenes befogadót találtunk a számára. Mishka végre megérkezett, és gyakorlatilag mindenki fejét elcsavarta rövid időn belül. Többek között egy korábbi drótos védencünk, Táltos gazdájáét is... Olyannyira, hogy ... de ez már a következő heti beszámolóhoz tartozik.
Majna, az apró, alig 6 hetes vizslakölyök az egyik segítőnk, támogatónk "szerzeménye" is a heti érkezők között volt. A kis duracell-elemmel töltött vizslalányból szerencsére még idejében sikerült kihajtanunk a férgeket, és oltási programját is megkezdte, amit leendő gazdája folytat majd.
Rudi, a 8 hónap körüli drótos vizsla és spániel keverék védencünket korábbi gazdái adták gondozásunkba, mivel rájöttek, hiába imádják őt, egy aktívabb családban sokkal boldogabb életet élhetne. Németországi partnerszervezeteink egyike azonnal jelezte, hogy a várólistájukon ideális gazdajelölt van a számára, így Rudi családból egyenesen családba fog költözni.
Egyik legaktívabb vizslás csapattagunk vette gondozásba a beteg Millyt, akit gazdája egy állatorvossal szeretett volna elaltatni a betegsége miatt. Milly folyamatosan hányt, de nehéz volt megtalálni az állapota okát, míg ki nem derült, a szájpadlásába fúródott toklászok okozták a fájdalmat, gyulladást... Szerencsére mostanra már jól van és több gazdajelölt közül választhatjuk ki számára a legideálisabbat.
Rajnai Manci, a 11 éves vizslahölgy nemrég vesztette el idős gazdáját, és egy másik idős hölgy vette magához, aki csakhamar rájött, Manci bizony a kora alapján várhatóhoz képest sokkal több sétát és mozgást igényel, amelyet ő nehezen biztosítana a számára, így segítséget kért. Mancika egy nagy szatyor teniszlabdával érkezett a gondozásunkba, amelyről először azt feltételeztük, a többi védencünk számára küldött adomány lehet, de hamar kiderült, hogy ez bizony Mancika hozománya, ugyanis él-hal a labdázásért, és gond nélkül kiszúrja, ha teniszlabda van a közelben. Ideiglenes befogadóinál remekül beilleszkedett, bár valószínűleg egyke kutya szívesebben lenne, de se a kutya-, se a macskatársakkal nincs gondja. Ideális társa lehetne egy már kevésbé aktív, de nagyon kedves vizslatársra vágyó gazdának... mégsem jelentkezik rá senki...
A héten Pirike védencünk tette át a székhelyét ahhoz a családhoz, amely már többször meglátogatta őt az ideiglenes befogadónál. Sajnos, úgy tűnik, minden fogadalom és előzetes tanács, felkészítés hiába volt: Pirike erős munkaigénye, aktivitási szintje túl nagy feladatnak bizonyult a család számára, így szinte azonnal kiderült, nem ez lesz a végleges otthona. Szerencsére mi már tudtuk, hogy Pirikére időközben befutott egy igazán neki való jelentkező is, így nem kellett aggódnunk, hogy pártában marad a kisasszony... Hajninak, Pirike ideiglenes befogadójának köszönjük, hogy az átmeneti időszakban is gondját viselte ennek a szépséges csoki-vizslának.
A német dog fajtamentésnél ez a hét nyugodtan telt el. Leica túl van az ivartalanításon, a műtét rendben ment, a sebe nagyon szépen gyógyul. Következő hétvégén pedig költözik is a Kisasszony, új, szerető, végleges családjához. Itt is szeretnénk megköszönni Orsinak és Orsi Anyukájának, Katalinnak a rengeteg segítséget, hogy ilyen lelkiismeretesen gondoskodnak Leicáról.
A nagy befelé áramlásból sajnos a tacskó fajtamentésnek is jutott: négy tacskó keverék mamától származó babakutyával lettünk gazdagabbak, akik egy korábbi örökbefogadónk autentikus tánctudási igényének melléktermékeként kerülhettek megmentésre. A négy babakutya parazitamentesítése megkezdődött, illetve hamarosan az oltási programjukat is elkezdjük. Üdvözlet a Futrinka Csapatában Áts, Csele, Parka és Boka.
Bianka, a fekete-cser rövid szőrű tacskó szuka úgy döntött, hogy már nem szeretne tovább gazdára váró státuszban lenni, így a héten elhagyott minket, hogy új életet kezdhessen. Örülünk, hogy neki is sikerült a tökéletes otthont felkutatni, különösen, hogy a külleme alapján ugyan sokakat érdekelt volna, de a jelleme korlátozta a lehetőségeket.
Végezetül pedig egy újabb "elbukott" ideiglenes befogadóról adhatunk számot. A vak szálkás szőrű tacskó kant, Bódogot már nem tudja elengedni átmenetinek tervezett befogadója, így a kapcsolatuk véglegesítéséről szóló örökbefogadási papírokat írt alá a héten. Bódog is gazdis!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése