2014. 2. hét

Mi történt a Futrinka Egyesületnél 2014. 2. hetében?

Az új év nem hozott igazi változást a mentésre váró kutyákat illetően, ugyanúgy napi szinten több tucat bejelentést kezelünk bajban lévő, leadni kívánt kutyákkal kapcsolatban. Nehéz átlépni afelett, hogy míg mi kötődünk, szeretettel gondozzuk a hozzánk kerülő kutyákat, addig mások egy gyors döntéssel képesek lemondani róluk vagy magukra hagyni őket. Hihetetlen számunkra, hogy bár már egy jó ideje kötelező az egyedi azonosító chip, a legtöbb gazdától érkező, illetve talált kutyában nincs, hogy soha nem tudjuk hazajuttatni a kóborokat, mert sokukat valószínűleg nem is keresik... 2014. van, s még mindig dívik a "kutyának egyszer szülnie kell", a "nem kell chip, mert úgy sem segít", a "ha elkóborolt, majd visszajön" megközelítés, így pedig nehéz az állatvédők dolga, mert hiába lesznek egyre többen elkötelezettek az állatvédelem mellett, ha egyre több nemtörődöm emberre is fény derül.

Mindenesetre azt már látjuk: 2014-ben sem fogunk unatkozni, bőven lesz menteni való kutya. Az ellátásukhoz sok dologra szükségünk van, többek között száraztápra is, mert bár a tavalyi évben németországi partnerszervezetünk egy hatalmas adaggal lepett meg minket, de ideiglenes befogadóinknál és kennelsorunkon is viszonylag nagy a felhasznált mennyiség, hiszen - különösen a kennelsori kutyáknál - a hideg idő beköszöntével már naponta kétszer etetünk, hogy a szervezet fűtésére felhasznált energiát is pótoljuk.

Megköszönjük, ha a kennelsorunkra hoztok nekünk száraztápot vagy konzervet, s egy-egy védencünket is megsétáltatjátok, de ha valaki nem tud ellátogatni hozzánk, akkor a www.vizslabolt.hu oldalon, a támogatás menüpont alatt megteheti. Az adományozók által fizetett tápot a Vizslabolt csapata kiszállítja nekünk.

Ezen a héten zártuk az előző időszaki adományokat, s így 125 kg száraztáp érkezett hozzánk a felajánlásaitok alapján, illetve a Vizslabolt segítségével. Köszönjük!

A magyar vizsla fajtamentés eheti legnagyobb híre, hogy a hosszú-hosszú ideje várakozó, senkinek az érdeklődését fel nem keltő, sokat szenvedett, mérsékelten problémás Sony kutyánk végre-végre révbe ért. Egy rutinos, osztrák család vette őt magához, s az első hírek szerint Sony nagyon ügyesen veszi az akadályokat, gond sincs vele.

Rajta kívül még egy kan kutyánk ment gazdához, Árpa, akit az ivartalanítási műtétjét követően adtunk örökbe. Ő azon szerencsés kutyáink egyike, akiről nem kellett sokszor hírt adnunk ahhoz, hogy végleges családot találjunk számára.

Ezen a héten is érkeztek új kutyák, így lett nekünk egy enyhén molett Birdienk, aki egy vidéki településen kóborolt már egy jó ideje. Egyelőre az eredeti gazdáját keresi, de ha ő nem kerül elő, Birdie két hét múlva, oltva, chipezve, az ivartalanítását követően örökbefogadható lesz.

Ményi Sacit a gazdája adta a gondozásunkba, akiben már az is felmerült, hogy elaltatja ezt a korosodó vizsla hölgyet. Mi hiszünk abban, hogy számára is van még valahol egy olyan otthon, ahol az ő kedvességével, aktivitásával elégedettek lesznek, s ahol a kora nem zavar senkit sem.

Skubi, az enyhén túlkondicionált vizsla gazdái halála miatt került hozzánk, s egyelőre ő az, aki nehezebben barátkozik meg a változással. Reméljük, hogy hamar sikerül számára is új otthont felkutatnunk, ahol a most zökkenőkkel tűzdelt élete újra egy kiszámítható mederbe terelődik.

Egy nem várt, sérült kutyával is gazdagabbak lettünk Rádli személyében, akinek egy vidéki állatvédő kért segítséget. Ki tudja, miért, de a sérült kutyát hosszabb ideig tartotta, talán a csodában bízva. Mindenesetre a kórházba érve a kutyával hamar kiderült, hogy ezzel nagyjából az élete is megpecsételődött, mivel Rádli teljesen lesoványodva, köhögve érkezett egy súlyosan elfertőződött lábbal... Gyakorlatilag az életéért való küzdelem kezdődött meg az érkezésével... A talált kutyában az őt begyűjtő nem nézetett chipet, pedig volt benne, ráadásul regisztrált. Most, amikor Rádli már ilyen állapotba került, s az ellátása akár több százezer forintra is rúghat, a gazdája inkább lemondott róla, tehát Rádli, ha mindent átvészel, jogtisztán lesz örökbefogadható. S mi hiszünk abban, hogy eljutunk odáig.

Időről időre beesik hozzánk egy-egy vizsla baba is, ezen a héten Binki családja gondolta úgy, hogy nem tudják tovább tartani ezt az apróságot. Sajnos kölyköt átvenni mindig hatalmas felelősség, hiszen ők kiemelten veszélyeztettek a fertőző betegségekkel szemben, így mint ahogy általában, Binki is az - bár az oltási programját már megkezdte, de egyelőre arra figyelünk, hogy biztonságban cseperedhessen. Ennek hátterét az egyik vezetőségi tagunk biztosítja számára, mint ideiglenes befogadó.

Ahogy az már lenni szokott, ezen a héten is volt ivartalanítási beavatkozásra is időpontunk, hiszen ettől nem tekinthetünk el az örökbeadásokat megelőzően. Part, a német vizsla mostanra kellően összeszedte magát ahhoz, hogy áteshessen a beavatkozáson, illetve Crassus, az egy gazdás, de csodálatos küllemű magyar vizsla kanunk is ivartalanítódott.

Crassus

Part

Az esélyteleneknek esélyt nyújtó alap tevékenységi csoportunk védencei közül ketten is olyan szerencsések voltak a héten, hogy a tárnoki kennelsort ideiglenes befogadóra cserélhették. Tinky, a basset hound lányka az egyik grafikai segítőnk átmeneti kutyája lett. Örülünk neki, hogy Tinky számára így megnyílt a lehetősége annak, hogy szépen összeszedje magát, illetve belekóstolhasson a városi élettel járó napi rutinba is.

Basildont az őt már hosszú hetek óta minden nap sétáltató segítőnk vette magához, hogy a lakásban viselt dolgairól is többet tudhassunk, ezáltal is növelve az örökbeadási esélyeit, s el kell mondanunk, hogy Basildon igazán jól vizsgázott, mert tökéletesen viselkedik a lakásban, nem rombol, szobatiszta, alkalmazkodó. Természetesen igényli a napi hosszú sétákat, foglalkozást, így egy aktív, elkötelezett családot keresünk számára.

Hosszú időre az utolsó mentett esélytelen keverékünk is megérkezett: Más, a labrador keverék szuka az Illatos útról költözött hozzánk. Nagyon kedves, élénk, barátságos, nyitott, teljesen agressziómentes kutyalány, aki már csak egy álomcsaládra vár. Sajnos azért kell őt egy hosszú időre az utolsó mentett alapos kutyának tekintenünk, mert ez az a tevékenységi csoportunk, ahol az anyagi lehetőségeink kimerültek, a kutyáink lényegesen többe kerülnek - kutyapanzió, élelmezés, orvosi ellátás, parazitaellenes kezelések, szállítások - mint amennyi adományból gazdálkodhatunk, így a 2014. évi célkitűzés a támogatói bázis növelése mellett, melyre lássuk be: kicsi az esély, a gondozotti létszám örökbeadással történő csökkentése.

A tacskó fajtamentéshez visszaérkezett egy korábban örökbeadott hosszú szőrű tacskó védencünk, Opera, akit költözés miatt nem tudtak magukkal vinni korábbi örökbefogadói. Hatalmas csalódás ez nekünk, hiszen egy tökéletesen problémamentes, apró kutyáról van szó, aki tényleg nem sok vizet zavar... Azt kell gondolnunk, hogy ha már ilyen kutyákról is könnyedén lemondanak az emberek, akkor az emberiség elbukott, egy kötődésre képtelen korccsá vált, s nem érdemli meg a kutyák szeretetét, ragaszkodását.

Egy vidéki talált tacskó kannak kértek segítséget befogadói még hetekkel ezelőtt, de szerencsére tudták vállalni a kutya átmeneti gondozását addig, amíg megbízható ideiglenes befogadót találunk számára. Ezen a héten megérkezhetett Arnold, a standarden felüli rövid szőrű tacskó kan. Nagyon jól nevelt, kedves, barátságos, lakáshoz szokott kutya, aki már csak egy szuper gazdára vár.

Az arányokat kicsit javította, hogy Marvel, a csodálatos megjelenésű, félénk, de kedves tacskó kanunk kirepült a gondozásunkból, hogy egy székesfehérvári családnál kezdjen új életet. 

Egy másik fekete-tiger színű kutyánkkal is volt tennivaló a héten, bár még nem a gazdisodásáról számolhatunk be, viszont most már teljesen készen áll a családba költözésre: ő Kolbitacsi, akire bár sok érdeklődő van, de még egyikre sem gondoltuk azt, hogy "na ő az igazi", viszont biztosan érte is el fog jönni az álomcsalád.

Ivartalanításra egy szuka védencünk is benevezett, Lica, az aranyszínű tacskó keverék lányka látogatta meg az állatorvost, hogy ő is készen álljon egy esetleges gazdisodásra, bár érdemi érdeklődő sajnos rá sincs egyelőre.

Kócián, a fiatal szálkás szőrű tacskó kan első ideiglenes befogadójától egy második, opciós befogadóhoz költözött, akiknél villámsebesen beilleszkedett, s folytatja a civilizált kutyaléttel kapcsolatos tanulmányait is.

A német dog fajtamentéshez ismét befutott egy bajban lévő kölyök, Lory személyében, akinek a szombathelyi állatvédők kértek segítséget a Noé Állatotthonon keresztül. Lory rettentően sovány, ijesztő ránézni is. El sem tudjuk képzelni, hogyan kerülhetett ilyen állapotba, s csak reménykedünk, hogy korábbi gazdája gondatlansága nem eredményezett maradandó károkat. Lory most ideiglenes befogadónál igyekszik bepótolni mindazt, ami eddigi életéből kimaradt.

Sajnos rossz hírünk is van a hétre, mert Valerie, a tündéri, korosodó német dog hölgyet annyira ledöntötte a kennelköhögés a lábáról, hogy kórházba került, tüdőgyulladás gyanújával. Az enyhe idő mellett a több kutyás tartás rendre megjelenő rémálma, a kennelköhögés most sem volt elkerülhető, s ő, mint érzékeny német dog, bele is sétált...